Országgyűlési döntések: kamarai tagság, javítóintézetek és fővárosi fejlesztések

Az Országgyűlés kedden több jelentős törvénymódosításról döntött, amelyek érintik az egészségügyi szakmák szabályozását, a gyermekvédelmi intézményrendszert, valamint a fővárosi fejlesztések koordinációját.

Visszaállította a kötelező kamarai tagságot az orvosoknak, fogorvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak kedden az Országgyűlés, valamint döntött arról is, hogy a javítóintézetek a büntetésvégrehajtástól visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe.

Ismét kötelező a kamarai tagság az orvosoknak, fogorvosoknak, szakdolgozóknak

Visszaállította a kötelező kamarai tagságot az orvosoknak, fogorvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak az Országgyűlés az egészségügyről szóló törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosításával. A kormány által kezdeményezett jogszabályt 135 igen, 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a parlament.

A törvény preambuluma szerint a magas színvonalú, biztonságos és betegközpontú egészségügyi ellátás alapvető feltétele egyebek mellett az egészségügyi dolgozók szakmai önkormányzathoz való joga és függetlensége, a szakmai önkormányzatiság hatékony működése, az egészségügyi tevékenység szakmai és etikai követelményeinek következetes érvényesülése. Ezen célok megvalósítása érdekében a jogszabály helyreállítja valamennyi egészségügyi szakképesítéshez kötött tevékenység esetén a szakmai kamarai tagság általános kötelezettségét, az orvosi hivatás gyakorlásával összefüggésben az etikai eljárások kamarai feladatkörben történő lefolytatását.

Az új szabályok szerint egészségügyi tevékenységet csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának. Az orvosoknak a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell kérniük a Magyar Orvosi Kamarába történő felvételüket. Ha valaki határidőig nem nyújt be tagfelvételi kérelmet, egészségügyi tevékenységet a határidő lejártát követő 45. naptól nem végezhet.

Visszakerülnek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe

Október 1-jétől a javítóintézetek visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe, miután az Országgyűlés 135 igen, 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot.

A jogszabály indoklása szerint a javítóintézeti nevelés mint büntetőjogi intézkedés ugyan szabadságelvonással jár, de tartalmát tekintve elsősorban a fiatalkorúak nevelését, kompetenciájának fejlesztését célozza, ezért jobban illeszkedik a gyermekvédelmi intézményrendszerhez, mint a büntetésvégre-hajtási szervezet működési elveihez.

A javítóintézeteket az előző kormány 2025 decemberében helyezte át egy kormányrendelettel a büntetésvégre-hajtás alá. Majd az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelésével 2026 májusában a javítóintézetekről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletek is törvényi szintre emelkedtek.

Zárószavazás előtti módosító javaslattal került a jogszabályba, hogy a hitelintézetek átmeneti jelleggel – 2026. november 30-tól 2027. május 15-ig – közreműködhessenek az iskolakezdési utalványok beváltásában.

Elfogadta a parlament a magyar építészetről szóló törvény módosítását

Elfogadta az Országgyűlés a magyar építészetről szóló törvény módosítását 135 támogató, 45 ellenszavazat, valamint 6 tartózkodás mellett. A kormányzati törvény a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat módosítja, és lehetőséget ad arra, hogy ha a beruházó nem tartja be a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeket, akkor a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig további hatósági engedélyt ne lehessen kiadni számára.

A módosítás érinti az Otthon Start Programban megvalósuló építési beruházásokat is, a jogszabály felfüggeszti a fix 3 százalékos hitelprogram beruházásaira vonatkozó szankciós szabályokkal kapcsolatos határidőket.

Ezt azzal indokolták: a kormány új lakásépítési programjának részletes kidolgozása és a jelenlegi beruházásokkal való összehangolása több hónapot vesz igénybe, ezért szükséges azoknak az építési beruházásoknak az átütemezése, amelyeknél még nem adtak ki építési engedélyt.

Újjáalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

Újjáalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, és több budapesti közterület is visszakerül a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe. A kormány erről szóló törvényjavaslatát 135 igen szavazattal, 46 nem és 6 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A módosítással törvényi szintre emelik a történelmi előzményekre is figyelemmel létrehozott, de az utóbbi években nem működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára vonatkozó legfontosabb szabályokat.

Mindezt azzal indokolták, hogy az európai uniós források hazahozatala, az abból finanszírozható fejlesztések és beruházások kézzelfogható közelségbe kerülése szükségessé teszi a kormányzat és a fővárosi önkormányzat közötti rendszeres és szervezett koordináció helyreállítását.

A törvény több budapesti, V. kerületi közterületnél az ingatlanok állami tulajdonjoga változatlanul hagyása mellett a törvény kijelöli vagyonkezelőnek a Fővárosi Önkormányzatot.

Emellett a Duna-parti területek újra a fővároshoz, a Planetárium a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe tartozik majd. Továbbá a Városliget három területének – a Dózsa György út menti rész, a Közlekedési Múzeum telke, és a volt Petőfi Csarnok helye – parkfunkcióit is visszaadják.

Kiterjed a javaslat arra is, hogy a józsefvárosi pályaudvar területeit visszavegyék köztulajdonba. A Budai Palotanegyeddel összefüggő beruházások építtetői feladatainak állami beruházásokért felelős miniszteri kijelöléséről is rendelkezik a törvény.

A parlament emellett elfogadta a magyar építészetről szóló törvény módosítását is, amely a kiemelt beruházások környezetvédelmi szabályait szigorítja.