Világvezetők New Yorkban: megkezdődött az ENSZ-közgyűlés általános vitája

Az RTÉ beszámolója szerint kezdetét vette az ENSZ-közgyűlés magas szintű általános vitája New Yorkban, ahol a következő három nap során közel 130 állam- és kormányfő, valamint számos magas rangú diplomata találkozik, hogy nemzeti nyilatkozataikban ismertessék álláspontjukat a legégetőbb nemzetközi kérdésekről. A diplomáciai események sűrűsége jól mutatja, hogy a világpolitikai szereplők számára az ENSZ-közgyűlés továbbra is a legfontosabb fórum a közvetlen párbeszédre, még akkor is, ha a felek közötti bizalom jelenleg rendkívül alacsony szinten áll.

Micheál Martin ír kormányfő (Taoiseach) számos kétoldalú találkozót folytat a rendezvény keretében. Kiemelt figyelmet fordít a közel-keleti helyzetre, különösen a „Globális Szövetség a Kétállami Megoldás Megvalósításáért” elnevezésű csoport ülésére, amelynek célja a tartós gázai tűzszünet elérése és a kétállami megoldás támogatása. A kormányfő emellett részt vesz egy olyan eseményen is, amelyet Emmanuel Macron francia elnök, Mark Carney kanadai miniszterelnök és Andy Burnham brit kormányfő közösen szervez a gázai béketervek közel egyéves évfordulója alkalmából.

A diplomáciai menetrendben szerepelnek továbbá egyeztetések António Guterres leköszönő ENSZ-főtitkárral, valamint New York városának vezetőivel, köztük Kathy Hochul kormányzóval és Zohran Mamdani polgármesterrel is. A hét legfontosabb napirendi pontjai között szerepel az ukrajnai és az iráni háború, a mesterséges intelligencia szabályozása, valamint a nemzetközi rendszerre nehezedő fokozódó nyomás. Donald Trump amerikai elnök felszólalása mellett több fontos kétoldalú megbeszélést is tart, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Andy Burnhammel és Sanae Takaichi japán miniszterelnökkel.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően elmondta, hogy Donald Trumppal konstruktív párbeszédet folytatott az ukrajnai konfliktusról. A francia vezető kiemelte: „Hosszú megbeszélést folytattunk Ukrajnáról és Oroszországról, val hogy gyorsabban és erőteljesebben kell segítenünk ukrán barátainkat a légvédelmi elfogók terén, mivel ez a kulcskérdés védelmi szempontból”. A felek érintették az energiaipari létesítmények elleni támadások leállításának lehetőségét is, ami Macron szerint elengedhetetlen az európai biztonság szempontjából, és reményét fejezte ki, hogy az ENSZ-közgyűlés során előrelépés történhet ebben a kérdésben.

Abbas Araghchi iráni külügyminiszter vezetésével megérkezett az iráni küldöttség is. Ő a legmagasabb rangú iráni tisztségviselő, aki az Egyesült Államokba látogatott a februári iráni-izraeli konfliktus eszkalációja óta. Araghchi a megérkezését követően telefonon egyeztetett António Guterres ENSZ-főtitkárral, ahol megvitatták a közgyűlés napirendjét. Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ENSZ platformját az iráni nép jogainak és érdekeinek védelmére kívánják felhasználni.

Korábban az iráni állami média arról számolt be, hogy a delegációt Masoud Pezeshkian elnök vezeti majd, ám az Egyesült Államok megtagadta a vízum kiadását a küldöttség több tagja, köztük a kommunikációs csapat számára. Ennek ellenére Esmail Baghaei külügyi szóvivő megerősítette, hogy a miniszter számos külügyminiszterrel és tisztségviselővel folytat majd tárgyalásokat a New York-i tartózkodása alatt.

Bár az Egyesült Államok engedélyezte az iráni delegáció belépését, szigorú korlátozásokat vezettek be: a küldöttség tagjai például nem vásárolhatnak luxuscikkeket vagy egyéb korlátozott termékeket tartózkodásuk alatt. A következő napok döntései és nyilatkozatai meghatározóak lehetnek a globális biztonsági architektúra jövője szempontjából, miközben a világ figyelme a New York-i egyeztetésekre irányul.