Pedagógusok helyzete: a kritikus gondolkodás és a jövő oktatása

Lannert Judit a közelmúltban számos pedagóguscsoporttal folytatott szakmai egyeztetést, amelynek tapasztalatairól beszámolva kiemelte: optimizmussal tölti el az a szakmai elhivatottság, amelyet az állami és egyházi intézményekben dolgozó tanároknál egyaránt tapasztalt. A találkozók során egyértelművé vált, hogy a rendszeren belül és kívül tevékenykedő szakembereket egyaránt a kritikus gondolkodás és a gyermekek érdekeinek elsődlegessége jellemzi.

A szakember külön kitért az evangélikus iskolák vezető pedagógusaival folytatott eszmecserére, ahol az Evangélikus Pedagógiai Intézet munkáját méltatta, valamint az ELTE TÓK konferenciáján szerzett élményeire, ahol a hagyományok értő ápolása került előtérbe. Emellett a 12. Polgár Judit Világsakkfesztiválon a Sakkpalota program pedagógusaival találkozva megerősítést nyert, hogy a 21. századi korszerű szemléletmód már jelen van a hazai oktatásban.

A beszámoló ugyanakkor rámutatott a pálya nehézségeire is: a héten olyan pedagógusokat is fogadott, akiket az elmúlt 16 évben a hatalom kiszorított a pályáról, gyakran éppen azért, mert mertek kritikusan gondolkodni. Az elmúlt másfél évtizedben a tanárok terhelése jelentősen nőtt, miközben jogaikat szűkítették, a sztrájkjogot pedig kiüresítették. Sokan a távozás mellett döntöttek, a kormányzat pedig uniós forrásokkal próbálta ellensúlyozni a bérfeszültségeket.

A szakmai autonómia és a magas szintű tudás azonban nem pótolható kizárólag béremeléssel. Az előző kormányzati időszakban a kritikai gondolkodás üldözése odáig fajult, hogy még a Nemzeti Alaptantervből (NAT) is kivezették ezt a fogalmat. Ez különösen fájó hiányosság a mesterséges intelligencia korában, ahol a kritikai szemléletre nagyobb szükség van, mint valaha.

A pedagógusok elüldözése a pályáról olyan szakembereket érintett, akik 21. századi kompetenciákkal rendelkeztek. Ken Robinson gondolatát idézve, miszerint egy nemzet sem lehet okosabb a saját pedagógusainál, a szakértő hangsúlyozta: a tanárok a nemzet lelke és agya. A sokszínűség – legyen szó konzervatív vagy liberális értékrendről – nem gyengíti, hanem erősíti a közösséget.

A legjobbak közülük ma is egy emberségesebb Magyarországért dolgoznak, hogy a jövő generációi ne veszítsenek el a múlt és a jelen kihívásai között. Bár a közösségi média zajában kevésbé hallatszanak, a mélyben sokan őrizték meg a szakmai lángot, amelyre a jövő oktatási reformjai építhetők.

A helyzet elemzése rávilágít arra, hogy a pedagógustársadalom belső tartása és szakmai integritása kulcsfontosságú tényező a hazai oktatási rendszer hosszú távú stabilitása és megújulása szempontjából. A jövőbeli oktatáspolitikai döntéseknek ezért elengedhetetlenül figyelembe kell venniük azokat a szakmai értékeket, amelyeket ezek a pedagógusok képviselnek.