Eltérő pályán mozognak a magyarországi szállodák és az egyéb szálláshelyek

A magyarországi szállodák és a többi szállástípus teljesítménye között egyre nagyobb az eltérés: a szállodák vendégforgalma országosan stabil maradt az idei nyári szezonban, a magán- és egyéb szálláshelyeken viszont jelentős visszaesés történt.

A szakmai szervezet elemzése szerint a szállodák növekvő vendégszáma nem járt együtt a bevételi mutatók javulásával, így az összesített turisztikai adatok önmagukban nem adnak pontos képet az ágazat helyzetéről. Augusztusban a vendégéjszakák megoszlását tekintve a szállodák a forgalom 43, a magán- és egyéb szálláshelyek pedig 36 százalékát tették ki.

Ez a két szálláshelytípus együttesen a hazai vendégéjszakák közel négyötödét adta, így teljesítményük érdemben befolyásolja az országos turisztikai statisztikák alakulását.

A nyár utolsó hónapjában közel 3 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szállodákban, ami megegyezik az előző évi szinttel. Ezzel szemben az összes turisztikai szálláshely forgalma 7,3 millióról 6,9 millióra, 5,8 százalékkal csökkent, ami elsősorban a magán- és egyéb szálláshelyek közel 12 százalékos visszaeséséből adódik.

A szakértők szerint a számok alapján nem lehet általános turisztikai visszaesésről beszélni, mivel a szállodák, illetve a magán- és egyéb szálláshelyek jelenleg jelentősen eltérő pályán mozognak.

Bevételi mutatók és a forint hatása

Augusztusban az országos szobafoglaltság 71,4 százalékról 70,4 százalékra mérséklődött. Az átlagos szobaár 48 114 forintról 43 026 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 34 362 forintról 30 270 forintra csökkent.

A szállodák lényegében megtartották vendégforgalmukat, de ezt a forintban kimutatott bevételi mutatók jelentős romlása kísérte a forint erősödése miatt. Miközben euróban a szállodai árak emelkedtek, a forintban számított bruttó átlagár több mint 10 százalékkal csökkent.

Az erősebb forint a jelentős részben euróban realizált bevételek átváltásán keresztül a szállodák eredményességére is kedvezőtlen hatással van az elemzés szerint.

Budapest és a nyári szezon összesítése

Budapesten látványosan kettéválik a piac: a fővárosi szállodákban augusztusban 6,4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, a szobafoglaltság pedig elérte a 79,7 százalékot, miközben az összes turisztikai szálláshely vendégéjszakáinak száma közel 7 százalékkal csökkent. Ennek hátterében a magán- és egyéb szálláshelyek forgalmának 27 százalékos visszaesése áll.

A vendégforgalom ilyen mértékű csökkenésének hatása túlmutat a szálláshelypiacon, hiszen a kevesebb vendég kevesebb költést jelenthet a vendéglátóhelyeken és más turisztikai szolgáltatóknál is.

Június és augusztus között 3,1 százalékkal több, közel 8 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi szállodákban. Ezzel szemben a magán- és egyéb szálláshelyeken 9-10 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma.

A szállodák országos foglaltsága 65,2 százalékról 66,7 százalékra javult. A magasabb foglaltság mellett az átlag szobaár 45 290 forintról 42 133 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 29 517 forintról 28 116 forintra mérséklődött.

Az ország egyes térségei között ugyanakkor jelentősek az eltérések, több, a külföldi vendégforgalomra erősebben támaszkodó régióban és szállodában kedvezőtlenebb folyamatok láthatók.

Az első nyolc hónap eredményei

Az első nyolc hónap is a szállodák növekedését mutatja: a magyarországi szállodák vendégéjszakáinak száma 16 millióról 16,7 millióra, 3,7 százalékkal nőtt. Az országos szállodai foglaltság 57,1 százalékról 58,3 százalékra javult.

Eközben az átlagos szobaár 42 118 forintról 39 464 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 24 063 forintról 23 018 forintra csökkent január-augusztusban.

A szakmai szervezet szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata a turisztikai marketingaktivitás megerősítése. A 2027-es év turisztikai teljesítménye szempontjából kiemelt, hogy Magyarország ismét erős, folyamatos és jól célzott marketinggel legyen jelen a nemzetközi piacokon.