Döbbenetes adatok: tízből hat magas vérnyomásos beteg nem is tud a betegségéről

Az Oxford Population Health kutatói aggasztó eredményekre jutottak az angliai lakosság egészségi állapotával kapcsolatban. A szakemberek az Our Future Health elnevezésű, az Egyesült Királyság legnagyobb egészségügyi kutatási programjának keretében vizsgálták a résztvevők vérnyomásadatait. A 2022 és 2025 között csatlakozott alanyok körében végzett elemzés rávilágított arra, hogy a magas vérnyomás – vagyis a hipertónia – továbbra is széles körben diagnosztizálatlan, kezeletlen vagy nem megfelelően kontrollált állapot, holott ez a betegség a stroke, a szívbetegségek és a korai elhalálozás egyik legfőbb kiváltó oka.

A ScienceDaily beszámolója szerint A kutatók a hipertónia azonosításához a Egészségügyi Világszervezet (WHO) kritériumait vették alapul. A résztvevőket akkor tekintették magas vérnyomásosnak, ha szisztolés értékük elérte vagy meghaladta a 140 mmHg-t, diasztolés értékük a 90 mmHg-t, vagy ha már eleve vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szedtek. A vizsgálat során arra keresték a választ, mennyire elterjedt a betegség, milyen arányban diagnosztizálták már a pácienseket, hányan részesülnek kezelésben, és a terápia mennyire bizonyul hatékonynak a vérnyomás normalizálásában.

A népesség több mint harmada érintett

Az eredmények szerint a résztvevők több mint egyharmada (37%) felelt meg a hipertónia definíciójának. Az arányok az életkor előrehaladtával drasztikusan emelkedtek: míg a 18 és 39 év közötti korosztályban 15 százalékos volt az érintettség, addig a 80 évesek vagy annál idősebbek körében ez az arány elérte a 71 százalékot. A nemek közötti különbségek is szembetűnőek: a férfiak körében közel 50 százalékkal gyakoribb a magas vérnyomás, mint a nőknél, az életkorral standardizált arányok 42, illetve 29 százalékot mutattak.

A legmegdöbbentőbb adat azonban az, hogy a hipertóniával élő résztvevők közel kétharmada (59%) egyáltalán nem tudott a betegségéről. Ők soha nem kaptak diagnózist, és nem szedtek vérnyomáscsökkentő készítményeket. A kezelésben részesülők esetében sem volt garantált a siker: a gyógyszert szedők felénél (50%) a vérnyomásértékek továbbra is 140/90 mmHg vagy afelett maradtak.

Kritika a jelenlegi irányelvekkel szemben

A szakértők szerint a klinikai útmutatók ellenére az elmúlt évtizedekben alig történt előrelépés a hipertónia felismerésében és kezelésében. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenlegi NICE-irányelvek is hozzájárulhatnak a problémához, mivel azok több vérnyomásmérést írnak elő a diagnózis megerősítéséhez, és bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés előtt életmódbeli változtatásokat javasolnak. Ez a megközelítés a szerzők szerint ahhoz vezethet, hogy a betegség rejtve marad vagy nem kap megfelelő kezelést.

Wenyu Liu, az Oxford Population Health orvosi statisztikusa és a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: „Bár a hipertónia nagyrészt „csendes gyilkos”, a magas vérnyomás kimutatásának és kezelésének jelenlegi megközelítése nem felel meg a célnak. Ez nem egy adott csoportra korlátozódó probléma; szinte minden általunk vizsgált demográfiai csoportban jelentős. Még a fiatalabb felnőttek körében is, akik jelenleg nem jogosultak NHS-szűrővizsgálatra, több mint 15 százaléknak már magas volt a vérnyomása. Ez aláhúzza a népességre kiterjedő megelőzési stratégiák szükségességét a magas kardiovaszkuláris kockázatú emberek célzott kezelése mellett.”

Proaktívabb szűrésre van szükség

Iain Turnbull, az Our Future Health orvosigazgató-helyettese és háziorvos szerint a kutatási eredmények pontosan tükrözik a mindennapi klinikai gyakorlatot. Sok magas vérnyomásos beteg rejtve marad, vagy nem kap optimális terápiát. A szakember szerint proaktívabb megközelítésre van szükség a szűrésben, és a kezelés megkezdésekor a vérnyomásértékek mellett a kardiovaszkuláris kockázatot is figyelembe kell venni.

A brit szív alapítvány (British Heart Foundation) tudományos és orvosi igazgatója, Bryan Williams professzor szerint a tanulmány aggasztó képet fest az Egyesült Királyságban diagnosztizálatlan magas vérnyomás mértékéről. Kiemelte, hogy a hipertónia a szív- és érrendszeri betegségek legfőbb módosítható kockázati tényezője, amely az országban bekövetkező szívrohamok és stroke-ok mintegy feléért felelős. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jobb felismerés és a hatékonyabb kezelés tízezrek számára segíthetne elkerülni a megelőzhető tragédiákat, ehhez azonban alapjaiban kell újragondolni a szűrési és támogatási rendszereket.

A kutatás eredményei alapján a jövőben várhatóan szigorúbb szűrési protokollok bevezetésére tehetnek javaslatot az illetékes egészségügyi hatóságok, hogy a lakosság szélesebb rétegeihez is eljuthasson a megfelelő ellátás. A szakmai közvélemény szerint a technológiai fejlődés, például az otthoni vérnyomásmérők elterjedése és a digitális egészségügyi nyilvántartások integrációja kulcsfontosságú lehet a jövőbeni prevencióban.