Egymilliárd forintos keretösszeggel indít kísérleti jelleggel gyermekvédelmi jóvátételi alapot a kormány – jelentette be a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Gyurkó Szilvia a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértések kivizsgálásáról szóló jelentést bemutató sajtótájékoztatón közölte, hogy az alap – túllépve a pénzügyi kártérítésen – lehetőséget ad majd különböző szolgáltatások igénybevételére. Ezek közé tartozik a pszichológiai vagy pszichiátriai, egészségügyi vagy rehabilitációs ellátás, a jogi támogatás, a lakhatási segítség, valamint a tanuláshoz vagy a munkába való visszatéréshez nyújtott támogatás.
Szolgáltatások az érintetteknek
Az alap szolgáltatásaiból azok a már 18 év feletti emberek részesülhetők, akik 1997 után, azaz a gyermekvédelmi törvény életbe lépése után akár egyetlen napot is eltöltöttek a magyar gyerekvédelmi rendszerben. Az államtitkár ismertetése szerint az Európában egyedülálló program során egy mentorálási folyamatban az érintettekkel közösen határozzák majd meg, pontosan milyen szolgáltatásokra van szükségük.
A rendszer felállításáról az elmúlt három hónapban egyeztettek az érintettekkel, támogató szervezetekkel és külföldi szakértőkkel. Felállítottak egy tanácsadó testületet is, amely kíséri és felügyeli a rendszert, a visszajelzések mentén pedig egy év leteltével megteszik a szükséges változtatásokat. A testület tagjai között magyar és külföldi szakértők, valamint korábban bántalmazást elszenvedett áldozatok is vannak.
A rendszer működési hibái
Gyurkó Szilvia elmondta: a gyermekvédelmi rendszer tizenhat éven keresztül saját magát és nem a gyerekeket védte. A rendszer szisztematikusan és következetesen megkonstruált valóságot látott, egy magas státuszú, hitellel bíró igazgatót, egy mintaintézményt és olyan gyerekeket, akiknek nem lehet adni a szavára. A rendszer mindig megkönnyebbült, amikor a gyerekek – például manipuláció, zsarolás és megvesztegetés miatt – visszavonták a vallomásukat.
Az államtitkár hozzátette, feltételezhető, hogy sokkal több áldozat volt Bicskén, mint ahányan sértettként a büntetőeljárásban szerepeltek vagy a nyilvánosság elé álltak. Kitért arra is, hogy a sértettek egy része 2020-ban kártalanítást kapott, amiért cserébe titoktartást fogadtak, de ez többet ártott, mint segített nekik.
A jelentés készítése során nagymértékben támaszkodtak a sajtóban megjelent cikkekre, szakmai interjúkat készítettek, valamint átnéztek mintegy hétezer oldalnyi iratot. Ezek azonban töredékesek voltak, mert vagy nem voltak jól nyilvántartva az információk, vagy sok irat elveszett a fenntartóváltás során, de felmerült a dokumentumok szándékos eltüntetésének gyanúja is.
Szakemberek és felelősség
Gyurkó Szilvia nagy gondnak nevezte az ezen a területen dolgozók fluktuációját. A 9,5 milliárd forintos krízisalapból 1,5 milliárd forintot fordítanak a szakemberek megerősítésére. Amikor megkérdezték a munkatársakat, hogyan lehet vonzóbbá tenni ezt a pályát, a bér csak a negyedik volt a felsorolásban, megelőzte például a valódi szakmai munka végzésének lehetősége.
A felelősséggel és az eltussolással kapcsolatban az államtitkár elmondta, szándékos eltussolás négy akta esetében merül fel, ezek vagy a bicskei vagy a Szőlő utcai ügyhöz kapcsolódnak, ezt azonban nem tudták megállapítani, mert csak az aktaszámok vannak meg, az átadás-átvételkor ugyanis ezek kiürültek. Az államtitkár szerint a politikai vezetőknek és az ágazati irányítóknak lehetőséget kell adni arra, hogy nyilvánosság előtt el tudják ismerni felelősségüket.
Felejtésre nem lehet jóvátételt építeni
A jelentésből kiolvasható, mennyire mintázatszerű volt az ilyen ügyekben az, hogy a jelzéseknek nem volt következményük. Ha a jogi felelősségre vonás lehetősége felmerül, minden esetben lépnek, de a bicskei akta kapcsán nem tudtak megállapítani olyan alapos gyanút, amely alapján büntetőjogi felelősségre vonásra nyílt volna lehetőség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben egyes intézményeknél erre ne kerülne sor.
Nagyságrendileg 250 ezer olyan érintett lehet, akiben felmerülhet az, hogy amíg a gyerekvédelmi rendszerben élt, valamifajta bántalmazás áldozatává vált. Az államtitkár hangsúlyozta, nincs szükség semmilyen bizonyításra, a szolgáltatásokhoz bárki hozzáférhet, aki akár egy napot is eltöltött a gyerekvédelem rendszerében.
A gyerekvédelmi terület kiválik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságból, az ehhez kapcsolódó határozatok meghozatala a végénél tart. Létrejön egy új középirányítói intézmény, amely sokkal kisebb lesz, de hatékonyabban működik majd.
A jóvátételi alap részleteiről a kormányzati hírportálon lehet tájékozódni.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
