Tótth András államtitkár tájékoztatása szerint az iparági egyeztetéseket követően azért van szükség az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer megújítására, mert a jelenlegi források nem hasznosulnak elég hatékonyan, emellett a szabályozás szigorítása az átláthatóságot is szolgálja.
A Tisza Párt elnöke pécsi országjárása során jelezte, hogy a kabinet mérlegeli az önkormányzatok idei szolidaritási adóterheinek mérséklését. A cél az elvont források igazságosabb elosztása és a fejlesztések támogatása.
A kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséről beszélt Magyar Péter, aki szerint a kamaráknak szakmai támogatást kell nyújtaniuk a vállalkozásoknak.
Az Országgyűlés hétfői ülésén a miniszterelnök a gyermekvédelmi intézményrendszer hiányosságairól és a tervezett kormányzati lépésekről tartott napirend előtti felszólalást. A frakciók eltérő véleményt fogalmaztak meg a kormányzati javaslatokról és a gyermekvédelem politikai megítéléséről.
A Fidesz szerint a kormányfő legutóbbi, üzemanyag-kompenzációról szóló bejelentése valójában a választók újbóli megtévesztését szolgálja. A kormánypárt úgy véli, a Tisza Párt intézkedései ellentétesek a korábbi kampányígéretekkel.
A kormány felülvizsgálja a kiemelt beruházások rendszerét, miközben szigorúbb környezetvédelmi feltételek és új lakásfejlesztési szabályok is jöhetnek.
Hónapok óta zajlik a gyermekvédelmi rendszer átfogó vizsgálata, amelynek tapasztalatait egy hamarosan megjelenő diagnózis összegzi. A folyamat részeként több javítóintézet is visszakerül az állami rendszerbe.
Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy a kormány szakít az előző kabinet megosztó politikájával, és kivezeti a pedagógusképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette, hogy elkészült a belügyi ágazat bérrendezését célzó javaslatcsomag, amely a kormány elé kerül döntésre.
A kormány száz napos mérlegében több mint száz vállalás teljesítéséről számolt be, amelyeket a működő, emberséges, szabad és felelős Magyarország építése jegyében hajtottak végre.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben adott tájékoztatást a rendkívüli időjárási körülményekről és a kormányzati válságkezelésről. Az ellenzéki frakciók a kormányzati mulasztásokat és a kommunikációt kifogásolták.
A kormány 6000 milliárd forintnyi európai uniós forrás felhasználásáról döntött, amely több mint 60 konkrét területen segíti az ország fejlesztését. A programok a lakhatástól a közlekedésen át az energiarendszer korszerűsítéséig számos ágazatot érintenek.
Szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökken a tűzifa áfája. A döntés a pelletre, a brikettre és a faszénre is kiterjed.
Az energiarendszerre nehezedő terhelés csökkenése miatt péntektől már nincs szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésre, így az állami szférában is visszaáll a rendes munkarend.
A kormány döntése értelmében jelentősen bővül a rászoruló családok számára elérhető tűzifa mennyisége és az erre szánt támogatási keret. Az intézkedések célja a téli fűtési szezon biztonságos ellátása.
A kormány tájékoztatása szerint az energiaellátás jelenleg biztosított, ugyanakkor a rendkívüli hőség és a Duna apadása miatt további intézkedések válhatnak szükségessé.
A következő öt napban a legnehezebb időszak várható a hőség és a szárazság miatt, ezért a kormány összefogást kér a lakosságtól és a vállalati szektortól.
A köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorló házelnök a rendkívüli hőség kezelése érdekében hívott össze egyeztetést a Sándor-palotába.
A tartós hőhullám és a Duna alacsony vízállása miatt rendkívüli protokoll lépett életbe a magyar villamosenergia-rendszerben, amely új korlátozásokat von maga után.
A szélsőséges időjárási körülmények miatt kritikus helyzetbe került a magyar energiarendszer, amely a paksi atomerőmű részleges, majd várhatóan teljes leállását vonja maga után.
Magyarország villamosenergia-ellátása biztonságban van, a paksi atomerőmű egyik blokkjának leállítása nem veszélyezteti a lakossági ellátást.
A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy aszály idején az ivóvízellátás és a mezőgazdaság élvezzen elsőbbséget az akkumulátorgyárakkal szemben.
A kormány döntése értelmében szigorúbb létszámkorlátokat és díjazási szabályokat vezetnek be az állami vállalatok igazgatóságaiban és felügyelőbizottságaiban.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben jelentette be a kormány legújabb, a lakosság mindennapi megélhetését és biztonságát szolgáló intézkedéseit.
Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése hétfőn kezdődik, amelyen a miniszterelnöki felszólalás mellett alkotmánybíró-választás és számos törvénymódosítás is napirenden szerepel.
A kormány tárgyalásokat kezdeményezett a tűzifa és az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentéséről a családok megélhetési költségeinek mérséklése érdekében.
A Kereszténydemokrata Néppárt a védett üzemanyagárak azonnali visszaállítását követeli a kormánytól, mivel a benzin és a dízel ára a legtöbb kúton már meghaladja a korábbi védett szintet.
Dr. Kátai-Németh Vilmos tájékoztatása szerint a kormányzat összehangolt beavatkozási programot indít a szociális feszültségek és közbiztonsági kihívások kezelésére.
A kormány értékalapú, betegközpontú rendszert vezet be a gyógyszerfinanszírozásban, hogy felváltsa az egyedi méltányossági eljárásokat.
Öt adónem kivezetéséről döntött a kormány, köztük az ebadó és a bevándorlási különadó megszüntetéséről.
Vitézy Dávid tájékoztatása szerint az új kormány célja a több évtizedes elmaradások pótlása és a közúthálózat állapotának érdemi javítása.
Az egészségügyi és a szociális tárca közös munkacsoportokat hoz létre a rendszerszintű problémák kezelésére és a betegközpontú ellátás bevezetésére.
Az új kormány átvilágítása szerint a 2026-os költségvetési hiány a várt 3,7 százalék helyett jóval magasabb is lehetett volna. Augusztusban jön a módosítás.
Az új kormány által elvégzett átvilágítás rávilágított a 2026-os költségvetés valós állapotára, amely jelentős eltéréseket mutat a korábbi tervekhez képest.
