Vitézy Dávid: felülvizsgálják a kiemelt beruházások rendszerét

Az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden késő este az Országgyűlés, amely ezt követően áttért a magyar építészetről szóló törvény módosításának általános vitájára.

Zárszó: jó, hogy vannak közös pontok

Az általános vita lezárása után Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt: bizakodásra ad okot, hogy vannak olyan pontok, ahol teljes egyetértést tapasztalt, legyen szó a Planetárium újranyitásáról vagy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról.

Az agglomerációt a budapesti döntéshozatalba valamilyen módon vissza kell kapcsolni – jegyezte meg Bujdosó Andrea felvetésére reagálva, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a megyei működés legnagyobb problémája az, hogy nem tudták rendezni a megyei jogú városokkal az intézményes kapcsolatot.

A fideszes felszólalók együttműködési készségről szóló kijelentései kapcsán megjegyezte: az általa vezetett tárcánál sorra olyan budapesti beruházásokra talál, amikben négy éve nem léphettek a kormányzati hivatalnokok, így sok esetben az elnyert uniós pénzeket sem kaphatta meg Budapest.

A miniszter egy kortárs színházi társulat színpadára javasolta Radics Béla felszólalását, mondván, Budapest már a Fidesz megalakulása előtt egy évszázaddal felkerült a fejlődés világtérképére.

Építészeti törvény

Kormány: kifacsarta a kormány a kiemelt beruházások rendszerét

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a magyar építészetről szóló törvény módosításának általános vitájban hangsúlyozta: a kormány a kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket módosítja. Jelezte, hogy a kiemelt beruházások rendszer Európa legtöbb országában létező jogi eszköz, azonban az elmúlt években a korábbi kormány ezt olyan mértékben „facsarta ki, használta túl és fordította a magánérdek szolgálatába”, hogy célját kiüresítette, és gyakorlatilag haszonszerzési céllal működött. Problémásnak nevezte, hogy kiemelt ingatlanfejlesztőket juttattak extraprofithoz, valamint azt is, hogy mindenféle urbanisztikai, városfejlesztési szempontot nélkülözött alkalmazása.

Ezért a kormány arra tesz javaslatot, hogy a kiemelő rendeleteket függesszék fel, és december 31-ig vizsgálják felül. Nyilván lesz belőlük olyan, amely „ebben el fog vérezni”, de vannak olyanok is, amelyeket a helyi közösségek támogatnak.

A tárcavezető közölte, hogy a törvényjavaslat tartalmazza az előző kormány által bevezetett és kötelezettségszegési eljárással érintett kivitelét egyes építőanyagoknak.

Emellett kezdeményezik azt is, hogy a kiemelt státuszú beruházások a kiemeltséget ne tarthassák fenn, ha nem tartják be a környezetvédelmi szabályozásokat – tette hozzá.

Tisza: a kiemelt beruházás nem jelenthet felmentést a környezetvédelmi felelősség alól

Csiszár Béla (Tisza) azt mondta: a törvényjavaslat egyszerre szól a magyarok biztonságáról, a környezet védelméről, a lakhatás jövőjéről és Magyarország európai jogrendhez való hűségéről. Kimondja azt, hogy a kiemelt beruházás nem jelenthet felmentést a környezetvédelmi felelősség alól – hangsúlyozta.

Jelezte azt is, hogy a Wekerle-program előkészítésekor nem engedhető meg, hogy a már futó projektek összevisszasága akadályozza a magyar családok számára tervezett új támogatási rendszert.

Fidesz: befagyasztja a lakásépítéseket és visszaható jogalkotást folytat a kormány

Czirbus Gábor (Fidesz) szerint legalább két olyan szabályt is elhelyeztek a törvényjavaslatban, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az egyik az első lakást segítő fix három százalékos hitelprogramhoz kapcsolódó lakásépítések befagyasztása.

A másik pedig az, hogy az új környezetvédelmi jogkövetkezményt akkor is alkalmazni kell, ha a jogsértést megállapító környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatósági döntés már a törvény hatálybalépését megelőző hat hónapban véglegessé vált. Ezt a hátrányos, visszaható hatályú jogalkotás tankönyvi esetének nevezte.

Ezért ebben a formájában nem tudják támogatni a törvényjavaslatot – közölte.

A Mi Hazánk elrettentő erejű szankciókat követel a környezetszennyező akkumulátorgyárakkal szemben

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt, pártja egyetért azzal, hogy a törvényjavaslat erősítené a kiemelt beruházások környezet- és természetvédelmi kontrollját. Ellenezték továbbá az akkumulátorgyárak építését. A Mi Hazánk nemhogy nem engedné új gyárak építését, hanem még a meglévőket is bezárná. Ezzel szemben a Tisza-kormány nem tervez általános akkumulátorgyár moratóriumot bevezetni, csak a szabályozást és az ellenőrzéseket kívánja szigorítani. Szabadi István jelezte, ez esetben pártja követeli, hogy elrettentő erejű szankciókat szabjanak ki, mert az elmúlt években megállapított pár tízmilliós bírságok láthatóan nem voltak képesek a visszaéléseket felszámolni.

Szabadi István szólt arról is: a törvényjavaslat a kormány új lakásépítési programjának részletes kidolgozásáig átmenetileg korlátozza az építési engedéllyel még nem rendelkező, kiemeltté nyilvánított projektek engedélyezését.

A kormány kidolgozás alatt álló Wekerle Sándor bérlakásfejlesztési programjának lényege, hogy a magyar lakáspolitika ne kizárólag a saját lakás hitelből történő vásárlását támogassa, hanem a megfizethető bérlést is valódi, hosszú távú lehetőséggé tegye. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a piacinál 5-10 százalékkal olcsóbb lakás még nem feltétlenül megfizethető egy alacsony keresetű háztartásnak, ezért elő kellene írni, hogy a lakbér és a rezsi együtt ne haladja meg a háztartás jövedelmének meghatározott részét.

A vitában a kormányzati szándékok mellett az ellenzéki frakciók is megfogalmazták észrevételeiket a lakásépítési programokról és a környezetvédelmi szankciókról.