Megkezdődött a közvagyon védelméről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája

Az Országgyűlés kedden délután megkezdte a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről, valamint az ezekhez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

A közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután.

Kormány: a miniszterelnökre képviselőként vonatkozik a javaslat

Kövesdy Attila Zoltán, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára jelezte: a miniszterelnökre mint országgyűlési képviselőre vonatkozik a javaslat, két év múlva, vagy akkor, hogyha a megbízatása hamarabb megszűnik.

Hozzátette: az európai parlamenti (EP-) képviselők azért maradtak ki, mert nem rendelkeznek magyar közvagyonról.

KDNP: az EP-képviselőkre is vonatkozzon a vizsgálat!

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka hibásnak nevezte, hogy az EP-képviselők indokolatlan vagyongyarapodását nem vizsgálhatnák a javaslat szerint. Jelezte: ebben az ügyben módosító javaslatot nyújt be.

Azzal kapcsolatban, hogy a javaslat országgyűlési képviselőkre igen, de a miniszterelnökre nem vonatkozik, kiemelte: bár a mostani és az előző miniszterelnök is országgyűlési képviselőként tölti, illetve töltötte be a posztot, de volt olyan kormányfő is, akinek nem volt parlamenti mandátuma.

Azt javasolta, vonatkozzon a vagyonvizsgálat mindenkire, aki legalább két éve politikus.

Mondják ki, hogy a tiszás politikusoknak és Magyar Péternek sincs takargatnivalója – hangsúlyozta, hozzátéve, akkor hiteles a javaslat, ha mindenkire vonatkozik.

Mi Hazánk: aggályos, hogy a miniszterelnöki tisztség nem szerepel javaslatban

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka azzal érvelt: a vagyonosodási vizsgálatoknak egyenlő feltételekkel kell megvalósulniuk. Kifogásolta, hogy az új képviselők vagyonvizsgálatára csak 2028-ban kerülne sor. Aggályosnak nevezte, hogy a vagyonosodási vizsgálat alanyainak felsorolásában a miniszterelnök nem szerepel, hangsúlyozva, nem kőbe vésett szabály, hogy a kormányfő rendelkezik parlamenti mandátummal.

Felvetette, hogy a megyei jogú városok polgármestereire is ki kellene terjeszteni a vagyonosodási vizsgálatot.

Az ellenzéki képviselő nem tartja reálisnak a javaslatban foglalt 60 napos kockázatelemzési határidőt sem, szerinte az alapos vizsgálathoz idő és megfelelő szakemberek kellenek.

Államtitkár: megvizsgáljuk, hogy a miniszterelnökre is vonatkozzon-e a vagyonosodási vizsgálat

Kövesdy Attila Zoltán, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: van nyitottság a kormány részéről, hogy megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a miniszterelnökkel, mint alannyal kiegészítsék a felsorolást. Szerinte ez technikai kérdés.

Hangsúlyozta: nem volt olyan szándék a kormány részéről, hogy fideszes politikusokat vizsgáljanak, tiszásokat viszont ne, hanem próbáltak egy olyan alanyi kört meghatározni, ami jogszabályban normaszinten definiálható. A politikusnak nincsen definíciója – jegyezte meg.

Jelezte: a jelenleg meghatározott alanyi kör néhány ezer embert átvizsgálását jelenti, amit valamennyire lehet bővíteni, „de ahogy bővítjük, úgy válik egyre terhesebbé a NAV részére.”

Elmondta: a 60 napos kockázatelemzési határidőt egyeztették a NAV-val, ez az adóhatóság szerint szerint is vállalható, ráadásul megismételhető az eljárás, ha 60 nap alatt nem jutnának eredményre.

Az új képviselőkre vonatkozó kétéves szabályt praktikus okokkal magyarázta, szerinte fontos szempont, hogy mennyi mindent zúdítanak egyszerre az adóhatóságra, illetve, hogy legyen adóbevallása a képviselőnek a mandátuma idejére.

Tisza: a kockázatelemzés nem ítélet

Gyuk Zsolt (Tisza) hangsúlyozta, hogy a kockázatelemzés nem ítélet, a vagyongyarapodás önmagában nem bűncselekmény. Egy vagyonnyilatkozat elkészítése még nem jelent ellenőrzést, az csak egy közlés, a bizalomhoz arra is szükség van, hogy a közölt adatokat össze lehessen veti a valós vagyoni mozgásokkal és adózási adatokkal – tette hozzá.

Dicső Viktória (Tisza) felszólalásában azt mondta, szeretne elnézést kérni, ha korábbi felszólalásában megbántotta volna az Országgyűlést. „Bocsánatot kérek, ha nem volt megfelelő a viselkedésem” – jelentette ki.

Dicső Viktória korábbi felszólalásában azt mondta: önmagában az nem probléma, ha valaki gazdag, az a probléma, ha valaki közpénzből gazdagodik meg. Mészáros Lőrinc és Tiborcz István 2300 milliárd forintra tett szert, „úgy, hogy Mészáros Lőrinc nem tud írni, olvasni”.

Fidesz: az ügyfél joga megismerni a módszertant

Tuzson Bence (Fidesz) rámutatott, hogy az ügyfélnek alapvető joga van arra, hogy megismerhesse a módszertant.

Németh Balázs (Fidesz) a kormánypárti képviselőknek címezve azt mondta, fél évvel a választás után részeredményt hirdethetnek, „önök fél évig bírták idegekkel, mindent alulmúl a mai teljesítményük”. Egyúttal kijelentette, hogy a tárgyalt törvény a hergelésről, a politikai bosszúról, a „politikai lincselésről szól és Önök csak erre képesek”.

KDNP: a törvény vonatkozzon az EP-képviselőkre is!

Nacsa Lőrinc (KDNP) amellett érvelt, hogy aki megpróbálja elkerülni a rá kivetett adót, az ugyanúgy visszaél a közpénzzel, mint aki a közösből elvesz. Fontos, hogy a jogszabály mindenkire vonatkozzon, mert ha valaki a politikusi munkája előtt az akkori jövedelmével össze nem egyeztethető életét élt, az megkárosította a magyar államot – közölte.

Kérte, hogy a jogszabály vonatkozzon az EP-képviselőkre is.

Kormány: a NAV a „politikusi lét” előtti időszakot is tudja vizsgálni

A vita lezárása után Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, felmerülhet, hogy az alanyi kört terjesszék ki az összes polgármesterre és képviselőtestületi tagra, de az „nem fog működni”. Hangsúlyozta, ezzel az alanyi körrel és kockázatelemzési eljárással indulnak el és bíznak abban, hogy annak eredménye is lesz.

Kiemelte, hogy a kockázatelemzési eljárással az adóhatóság a „politikusi lét” előtti időszakot is tudja vizsgálni.

A vita során felmerült javaslatok és az államtitkári válaszok alapján a törvénytervezet további pontosítása várható a parlamenti folyamat során.