Az Országgyűlés keddi ülésén több fontos gazdasági tárgyú előterjesztésről is döntött, amelyek érintik a gépjárműtulajdonosokat és a dohánytermékek adózását is.
Támogatást kapnak a dízelautók tulajdonosai, nő a dohánytermékek jövedéki adója – döntött az Országgyűlés kedden. A képviselők ezt követően kivételes eljárásban megkezdték az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat tárgyalását.
Támogatást kapnak a dízelautók tulajdonosai, nő a dohánytermékek jövedéki adója
A 150 lóerő alatti dízelautóval rendelkező magánszemélyek decemberrel bezárólag havi ötezer – év végéig összesen 20 ezer forint – támogatást kapnak, miközben novembertől nő a dohánytermékek jövedéki adója – döntött az Országgyűlés.
A képviselők 123 igennel, 32 nem és 9 tartózkodás ellenében fogadták el az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal kapcsolatos kormányzati előterjesztést közvetlenül azután, hogy a parlament kivételes eljárásban kedden kora délután megtárgyalta a javaslatot.
A jogszabály a kormány szándéka szerint az üzemanyagárak emelkedéséből fakadó negatív hatások kompenzálását célozza, miközben további célja a dohányzással összefüggő társadalmi és gazdasági terhek ellensúlyozása és a szükséges költségvetési bevételek biztosítása, valamint a dohánygyártmányok adóztatásában fennálló aszimmetriák mérséklése.
Kármán András pénzügyminiszter előterjesztőként a javaslat keddi vitájában elmondta, a gépjárműtulajdonosok számára az első havi összeg októberben érkezik, anélkül, hogy azt külön kellene kérvényezni. Akiknek szerepel az adóhivatal adatbázisában a bankszámlaszámuk, oda kapják az utalást, akiknek ilyen nincs, azok postai úton kapják meg a pénzt. Akik 2026. január 1-je után vásárolták meg az autót, szintén megkapják a támogatást, csak néhány héttel később. A támogatás kiterjed az őstermelőkre és egyéni vállalkozásokra, ha a gépjármű magánszemély nevén van.
A 150 lóerőt Kármán András azzal magyarázta, hogy a kis- és közepes járművek tulajdonosait tudják támogatni.
Jelezte: a mezőgazdasági termelők terheinek érdemi csökkentése érdekében a megfizetett jövedéki adó teljes összege visszaigényelhető lesz év végéig a jogszabályban meghatározott hektáronkénti korlátig.
A pénzügyminiszter a dohánygyártmányok jövedéki adójáról elmondta, hogy a módosítással keletkező 90 milliárd forintos többletet az egészségügyi források bővítésére fordítják. A jövedéki adó emelése a teljes termékköre kiterjed, és november 1-jén lép hatályba.
A cigaretta esetében a jövedéki adó emelése 9, a hevített dohány esetében 25, a finomra vágott fogyasztási dohány esetében 26 százalék lesz. A végső fogyasztói árnál a cigarettánál 5, a hevített dohánytermékeknél mintegy 10 százalékos emelkedés várható attól függően, hogy a gyártók az emelést milyen mértéken hárítják át a fogyasztókra.
Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosítása
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára a kivételes eljárásban tárgyalt javaslat vitájában elmondta: a kormány előterjesztésének egyik része egy 2024-ben kiírt EU-s DIMOP-pályázathoz (Digitális Megújulás Operatív Program) kapcsolódik. Jelezte: az előző kormány 2025 nyarán leszerződött a programban foglalt informatikai fejlesztések megvalósítására, azonban az elmúlt egy évben előrelépés nem történt. Ezért a program 2026. októberi határidejét 2028 januárjáig tolják ki.
Az államtitkár közlése szerint a javaslat másik része egy 2024-es EU-s fogyasztóvédelmi irányelvvel kapcsolatos, amelynek célja a megtévesztő címkék visszaszorítása.
Az irányelv átültetésére a megszokott 18 hónappal szemben 31 hónapot biztosított az EU, azonban a korábbi kormány sokáig nem tett semmit, majd 2025 második felében az előző Országgyűlés elfogadta az ezzel összefüggő szabályozást, de egy „eléggé feltűnő kiskaput” hagyott a törvényben – mondta az államtitkár, aki szerint a kiskapu lehetőséget adott arra, hogy az irányelv csak az új termékekre vonatkozzon, visszamenőleg ne kelljen betartani.
A kormány javaslata ezt a kiskaput bezárja – jelezte.
Kiss Máté Zsolt, a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a törvényjavaslathoz a bizottság kormánypárti képviselői nyújtottak be módosító javaslatot, ezek jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaznak, ellenzéki képviselők nem jeleztek módosítási szándékot.
Tisza: korábbi szabályozást korrigál a javaslat
Gyuk Zsolt, a Tisza vezérszónoka azt mondta: törvényjavaslat két korábbi szabályozást korrigál. Összehangolja egy digitális fejlesztés jogszabályi határidejét a megvalósítással, és megszüntet egy az előző Fidesz-KDNP-kormány idején beépített fogyasztóvédelmi kiskaput – tette hozzá.
Az informatikai fejlesztéssel összefüggésben az előző kormányt azzal vádolta, hogy nem tett semmit, így a korábbi, 2026. október 1-jei határidő nem tartható. Emiatt a rendelkezések hatályba lépése 2028. január 1-jére módosul.
A fogyasztóvédelmi szabályozással kapcsolatban kifejtette: az európai szabályozás erősebb védelmet adna a megalapozatlan környezeti állításokkal és a hiteltelen fenntarthatósági jelzésekkel szemben, azonban az előző Országgyűlés egy 2025-ben elfogadott törvénnyel úgy döntött, hogy az EU-s rendelkezéseket csak a 2026. szeptember 27-ét követően gyártott vagy előállított termékekre kell alkalmazni.
A most tárgyalt javaslat megszünteti a gyártási időponthoz kötött külön magyar kivételt, és az egységes európai alkalmazáshoz igazítja a szabályozást – közölte.
A képviselők emellett megkezdték az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat tárgyalását is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
