Alkotmánybírókat választott az Országgyűlés, és döntöttek az üzemanyagár-támogatásról

Az Országgyűlés keddi ülésén fontos személyi döntések születtek az Alkotmánybíróság összetételét illetően, emellett a képviselők napirendre vették a kormány üzemanyagár-támogatási javaslatát is.

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással, majd az üzemanyag-áremelkedéssel kapcsolatos kormányelőterjesztés tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Megválasztották az Alkotmánybíróság új tagjait

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés titkos szavazással.

A képviselők Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot, a Tisza Párt frakciójának jelöltjeit választották meg alkotmánybírónak, mindannyiukra 137 igen és 6 nem szavazat érkezett. A megválasztott alkotmánybírák esküt tettek az Országgyűlés előtt.

Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, alkotmányjogász. Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, PhD fokozattal rendelkező közigazgatási jogász. Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója. Orosz Árpád Gábor a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró polgári jogász, európai jogi szakjogász, 1993 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Szomora Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, habilitált egyetemi tanár.

Az Országgyűlés azért választott új tagokat a testületbe, mert szeptember 1-jén négy alkotmánybírónak – Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének, Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak – lejár a megbízatása, miután az alaptörvény júliusban elfogadott, tizenhetedik módosítása kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”. Novemberben lejár Czine Ágnes alkotmánybírónak, a testület elnökhelyettesének 12 éves megbízatása is.

A törvény szerint az Országgyűlésnek hatvan napja volt, hogy új alkotmánybírókat válasszon a távozók helyére.

A parlament a képviselők kétharmadának szavazatával, titkos szavazáson választja meg az új alkotmánybírókat kilenc évre. A bírók megbízatásának hosszát szintén a tizenhetedik alaptörvény-módosítás csökkentette 12-ről kilenc évre.

A Fidesz és a KDNP már korábban közölte, hogy nem vesz részt az alkotmánybíró-választás folyamatában, az eljárást illegitimnek, az alkotmányosság megcsúfolásának tartják. Emiatt képviselők még a titkos szavazás elrendelése előtt kivonultak az ülésteremből.

A Mi Hazánk frakciója ugyanakkor részt vett a szavazásban és jelölteket is állított – Bánovics Tamást, Cservák Csabát, Laky-Takács Pétert Pápai Ákost és Szmodis Jenőt -, azonban jelöltjeit a hétfői meghallgatáson nem támogatta az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága.

Üzemanyagár

Kármán András pénzügyminiszter előterjesztőként elmondta: a javaslattal az üzemanyagárak emelkedéséből fakadó negatív társadalmi és gazdasági hatások kompenzálását valamint a dohánygyártmányok jövedéki adójának módosítását kívánja a kormány elérni.

Az üzemanyagárakkal összefüggésben kiemelte: az orosz-ukrán háború, valamint a Hormuzi-szoros lezárása miatt a nyersolaj és készítményei – mindenekelőtt a dízelolaj ára – a világon mindenhol jelentősen megemelkedett és ez alól Magyarország sem kivétel. A világpiaci árakat nem tudják befolyásolni, de azért kötelességük tenni, hogy segítsenek az áremelkedésben leginkább érintetteknek és enyhítsék az áremelkedés rövid távú hatásait – mutatott rá, kiemelve: mindezt oly módon, hogy ne ösztönözzék az üzemanyag-turizmust és ne idézzenek elő olyan helyzetet sem, amelyben a kereskedők felhagynak az üzemanyag-importtal és rövid időn belül üzemanyag-hiány lép fel Magyarországon.

Ismertette: a kormány a 150 lóerő alatti dízelautóval rendelkező magánszemélyeknek szeptember, október, november és december hónapokra öt-ötezer forintos, év végéig 20 ezer forintos támogatást nyújt.

Az első havi összeg októberben érkezik, anélkül, hogy külön kellene kérvényezni. Azoknak, akiknek szerepel a NAV-adatbázisában bankszámla-számuk, oda érkezik az utalás, akiknek ilyen nincs, azok postai úton kapják meg. Azok, akik 2026. január 1-e után vásárolták meg az autót, szintén megkapják a támogatást, csak néhány héttel később. A támogatás kiterjed az őstermelőkre és egyéni vállalkozásokra, ha a gépjármű magánszemély nevén van. A 150 lóerőt azért határozták meg, hogy a kis- és közepes járművek tulajdonosait tudják támogatni. Nem gondolják, hogy az állam feladata lenne közpénzből támogatni a nagyteljesítményű gépjárműveket – közölte.

Jelezte: a mezőgazdasági termelők terheinek érdemi csökkentése érdekében a megfizetett jövedéki adó teljes összege visszaigényelhető lesz év végéig a jogszabályban meghatározott hektáronkénti korlátig.

A dohánygyártmányok jövedéki adójáról közölte: a módosítással keletkező 90 milliárdos többletet az egészségügyi források bővítésére fordítják. A jövedéki adó emelése a teljes termékköre kiterjed és november 1-én lép hatályba.

A cigaretta esetében a jövedéki adó emelés 9, a hevített dohány esetében 25, a finomra vágott fogyasztási dohány esetében 26 százalék lesz. A végső fogyasztói árnál a cigarettánál 5, a hevített dohánytermékeknél mintegy 10 százalékos emelkedés várható attól függően, hogy a gyártók az emelést milyen mértéken hárítják át a fogyasztókra.

Megjegyezte: évente 20-25 ezer ember hal meg Magyarországon dohányzással összefüggő betegségekben és minden tíz tüdőrákos esetből kilenc mögött a dohányzás áll.

A parlamenti ülésen a személyi kérdések mellett a gazdasági intézkedések, különösen az üzemanyag-támogatások és a dohánytermékek jövedéki adójának módosítása határozta meg a napirendet.