A kormany.hu közlése szerint a 2026-os költségvetést az előző Parlament 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el, ám az új kormány által elvégzett átvilágítás megállapította, hogy kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna. Az Európai Unióval kötött megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések nyomán az idei évre további intézkedések nélkül várható hiányt sikerült a GDP 7,5 százalékára mérsékelni. A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést és új hiánycélt határoz meg, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést és elkészíti a középtávú költségvetési tervet.
A tervezett és a tényleges hiánypálya közötti eltérés
A 2026-os költségvetést 2025 júniusában a GDP 3,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal fogadta el a Parlament. A kormányváltást követő átadás-átvétel során megismert belső előrejelzés ezzel szemben 6,8 százalékos hiányt jelzett előre. Az előrejelzés tételes felülvizsgálata megerősítette, hogy a hiánynövelő tételek reálisak. A GDP arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik.
Kampányintézkedések és előnytelen szerződések
Azok a kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek a 2026-os költségvetési tervben, 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez. Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpontot tesz ki.
Uniós kötelezettségek és gazdasági pálya
Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget. A vártnál gyengébb gazdasági pálya hatása 0,3 százalékpont: a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.
További hiánynövelő tételek
Az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát. Ennek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett.
Az örökölt hiány valós mértéke
A költségvetés a GDP 1,1 százalékát kitevő 969 milliárd forint összegben számolt olyan európai uniós forrással, amelyet az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF). A valós örökséget ezért az ezen bevételek nélkül számított hiány jelenti. A 8,3 százalékos örökölt hiány egyértelműen jelzi, hogy a kampány során vállalt transzferekre és adócsökkentésekre nem volt fedezet.
Az EU-megállapodás hatása
Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró (kb. 2600 milliárd forint) támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. A 3,5 milliárd euró (kb. 1400 milliárd forint) kedvezményes finanszírozású RRF-hitel költségvetési hatása attól függ, hogy a transzferek, tőkeemelések a költségvetési körön belülre, vagy kívülre érkeznek. A 2026-os költségvetési hiányt összességében 595 milliárd forinttal, a GDP 0,6 százalékával növelik az augusztusi, kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferek, mint a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, valamint az IRIS2 és AI Gigafactories EU-programok.
Finanszírozási igény és kötvénykibocsátás
Összességében az EU-megállapodás 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei államháztartási hiányt. A tőkeemelések miatt augusztusban átmenetileg 1,7 milliárd euró (kb. 680 milliárd forint) finanszírozási igény jelentkezik, amelyre e hét elején az Államadósság Kezelő Központ 3 milliárd euró (kb. 1200 milliárd forint) értékű kötvénykibocsátással készült fel.
Az idei év várható hiánya
Az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt az EU-támogatások hazahozatala (0,5 százalékponttal), a KEKVÁ-k megszüntetése (0,2 százalékponttal), valamint a forint erősödése és a hozamok csökkenése (0,1 százalékponttal) mérsékli, így további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne.
Kitekintés 2027-re
Az idei évet jelentős egyszeri tételek terhelik, mint a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása, az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók, a kifutó otthontámogatási programok, a politikai célú többletköltések és a halasztott önkormányzati kiadások, amelyek a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. E tételek nélkül a 2026-os hiány a GDP 6,6 százaléka körül alakulna.
Jövőbeli költségvetési hatások
A további intézkedések nélkül várható 2027-es hiányt az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése 0,2 százalékponttal, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal, az Otthon Start Program 0,1 százalékponttal emelheti. Ezen hatásokat ellensúlyozzák a csökkenő kamatkiadások (0,2), az állami vagyon kiadások csökkenése (0,2), a hazai társfinanszírozás mérséklődése az uniós programoknál (0,2), valamint a működési és egyéb kiadások mérséklődése (0,3).
Mindezek eredőjeként további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre. Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg, biztosítva a költségvetési stabilitást és a fenntartható gazdasági növekedést.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
