Az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke a 2025-ös uniós költségvetés felhasználását értékelő éves jelentésében súlyos megállapításokat tett. A dokumentum szerint a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós alap, az RRF forrásainak folyósításánál szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok tapasztalhatók.
A csütörtökön közzétett jelentés hangsúlyozza, hogy a gyenge kiadás-ellenőrzés komoly kockázatot jelent, mivel alááshatja azt a bizalmat, hogy az uniós források valóban eljutnak a jogosultakhoz és meghozzák a kívánt eredményeket. Ez a kérdéskör különös jelentőséggel bír a jelenleg is zajló tárgyalások fényében, amelyek az EU következő, 2028-2034-es időszakra szóló hosszú távú költségvetéséről (MFF) folynak.
A jelentéstevők kiemelték, hogy az új költségvetés tervezésekor elengedhetetlen a helyreállítási alapnál feltárt hiányosságok elkerülése. A tavalyi év az RRF végrehajtásának utolsó előtti éve volt. Az uniós országok akkor kaphatnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket és célokat.
A 2025-ös év végéig az RRF keretében lekötött 359,9 milliárd euróból 237,5 milliárd eurót folyósítottak. Ez azt jelenti, hogy a támogatási források egyharmadát, több mint 122 milliárd eurót az eszköz utolsó évében kell kifizetni. A 27 tagállam közül mindössze három hívta le a források legalább 80 százalékát.
A jelentés szerint a 2025-ben folyósított 37 RRF-támogatásból kilenc nem felelt meg az előírt szabályoknak és feltételeknek. A problémák között szerepelt a mérföldkövek és célértékek nem kielégítő teljesítése, a közbeszerzési szabályok megsértése, valamint az állami támogatásokkal kapcsolatos szabálytalanságok. Emellett visszatérő gondot jelentettek a tagállami ellenőrző rendszerek megbízhatósági hiányosságai is.
A számvevőszék rámutatott, hogy a tagállamoknak lehetőségük volt meggyőző indoklás és bizonyítékok nélkül lazítani vagy szűkíteni kötelezettségvállalásaikon. Mivel ezekre a módosításokra egyes esetekben a kifizetési kérelem benyújtása után került sor, fennáll a kockázata annak, hogy az országok akkor is részesülnek uniós forrásokban, ha az eredetileg ígértnél kevesebbet teljesítenek.
A hagyományos uniós költségvetési kiadásokat illetően a számvevők immár a hetedik egymást követő évben adtak ki elutasító véleményt, mivel a hibák jelentősek és széles körben elterjedtek. A legmagasabb hibaarány a kohéziós finanszírozás, valamint a mezőgazdasági és környezetvédelmi kiadások terén volt tapasztalható.
A kohéziós finanszírozás hibaaránya a 2024-es 5,7 százalékról 2025-ben 6,6 százalékra, míg a mezőgazdaságé és a környezetvédelemé 2,6 százalékról 3,9 százalékra nőtt. A leggyakoribb probléma a nem támogatható projektek vagy költségek finanszírozása, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartása volt.
A jelentéstevők figyelmeztettek az EU növekvő adósságterhére is, amely súlyos nyomást gyakorolhat a költségvetésre. Az uniós hitelfelvétel 2027-re elérheti az ezermilliárd eurót, a vissza nem térítendő támogatás kamatköltsége pedig a 2028-2034-es időszakban 93 milliárd eurót tehet ki. Új bevételi forrásokról szóló megállapodás hiányában az uniós költségvetés jelentős hiánnyal nézhet szembe, ami magasabb tagállami hozzájárulásokat vagy visszafogott kiadásokat tehet szükségessé.
A számvevők óvatosságra intettek, mivel az uniós bizottság javaslatai a következő költségvetésre jelentős új hitelfelvételt tennének lehetővé. Az Ukrajnának 2014 óta jóváhagyott hitelek, köztük a 2026 elején elfogadott 90 milliárd eurós segélykölcsönnel, 170,1 milliárd eurót tettek ki, amelyből 2025 végéig 70,3 milliárd eurót folyósítottak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.