A vagyonadó bevezetése, a kata-adózás kibővítése, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályainak változtatása egyaránt az igazságos teherviselést szolgálja, ezért nyújtják be az Országgyűlésnek egyszerre jóváhagyásra – mondta Kármán András pénzügyminiszter egy budapesti háttérbeszélgetésen.
Kármán András ismertette, hogy a vagyonadó a milliárdos magánvagyont terheli, nem a céget, ami ösztönzőleg hathat a tőke produktív beruházások felé terelésére. Az új adónem várhatóan évi 200 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. A vagyonértékeléssel kapcsolatos esetleges kifogásokra vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter közölte:
Nem számolnak tömeges perekkel a bevezetése miatt.
A miniszter kifejtette, hogy a megörökölt adórendszer aránytalan és igazságtalan, mivel az alacsonyabb jövedelműek jövedelmük nagyobb százalékát fizetik be adóként, mint a magas jövedelemmel rendelkezők. Ezt az egykulcsos személyi jövedelemadó, a fogyasztási adók magas súlya, valamint a tőkejövedelmek kedvező adózása okozza, miközben a vagyon adóztatása elenyésző.
A miniszter szerint az alacsonyabb jövedelműek, akik tipikusan fogyasztásra költenek, erősebben adóznak, mint a magas jövedelműek, akik megtakarítanak. „Ezt az aránytalanságot kezeli részben a vagyonadó bevezetése” – húzta alá.
Változások az ekho és a kata rendszerében
Az ekho esetében 2027-től egységesen 60 millió forintos határ vonatkozik mindenkire, a hivatásos sportolók körében pedig a szigorítás 200 adózót érint. Fontosnak nevezte a sportolókra vonatkozó privilégium eltörlését, akik eddig 500 millió forintos jövedelemhatárig választhatták ezt a kedvezményes adófajtát. A költségvetésnek ekhóból nagyjából 1-2 milliárd forint bevétele keletkezhet.
A kata kapcsán Kármán András hangsúlyozta, hogy az előző kormány 2022-ben „kinyírta” a katát, év közben kényszerítve a cégeket adónem-váltásra, ezt korrigálják most a kibővítésével. A fő szempont nem a költségvetési bevételek növelése volt, hanem az önfoglalkoztatók és mikrovállalkozások számára egy egyszerű, legális adózási forma biztosítása.

A költségvetési hatás semlegesnek ígérkezik, a havi adókötelezettség emelkedése pedig két év alatt, fokozatosan valósul meg, így kellő felkészülési idő lesz az új rendszerre való átállásra.
A vagyonadó részletei és az érintettek köre
Kövesdy Attila adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár közölte, hogy a vagyonadó várhatóan 15-25 ezer embert érint. Az egymilliárd forintos adómentes értékhatár házastársanként külön-külön érvényes, az e feletti nettó vagyonrész adózik.
A belföldi magánszemélyek esetében a teljes belföldi és külföldi vagyon adózik, a belföldön dolgozó kiküldött külföldieket 5 évig mentesítik az adófizetés alól. A külföldi illetőségű magánszemélyeknél a magyarországi ingatlan és a hozzá kapcsolódó jog, a magyar társaságban fennálló részesedés, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaság részesedése adózik.
A bizalmi vagyonkezelőkre kötelező NAV-ellenőrzés vár, ezeket az adóalanyokat külön kell kezelni. Kiemelt szempont volt a szabályozás alkotmányossága, úgy alakították ki, hogy az elemei az Alkotmánybíróságon és az európai fórumokon is megállják a helyüket.
A vagyonadó hatálybalépése 2026. december 15., az első fordulónap 2026. december 31., a bevallási határidő pedig 2027. augusztus 31. A NAV támogatást nyújt kalkulátorral, amibe az ingatlan adatainak beírásával piaci értékhez közelítő értékkel számolhat az adózó.
Az új kata szabályai és a visszaélések elleni korlátok
Farkas Gergely adószabályozásért és számviteliért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy az új kata szélesebb körben lesz elérhető, visszatérnek a mellékállású egyéni vállalkozók. Az értékhatár 18 millióról 22 millió forintra bővül.
Fontos változtatás, hogy a magánszemélyeknek történő számlázáson túl céges irányba is lehetővé tették a kata alkalmazását. Meghatározott bevételi értékhatáron túl – ami jelenleg 8 millió forint – 15 százalékos kiegészítő adó jön be abban az esetben, ha valaki cégeknek számláz.
Az ellátási alap 2027-ben 317 ezer forintra nő, 2028-tól pedig a minimálbérhez igazodik a főállású katások esetében. 2013 óta lényegében változatlan összeggel, 50 ezer forinttal működött a kata, miközben a minimálbér megháromszorozódott, így a katás egyéni vállalkozók változatlanul a rendkívül alacsony, 108 ezer forintos ellátási alap után kaptak ellátást. Ezt szerették volna megszüntetni.
Új korlátokat vezetnek be a visszaélések ellen: korábbi munkáltató esetében nem alkalmazható a kata, illetve ha egy kifizetőtől a teljes bevétel több mint 50 százaléka származik, akkor megszűnik az alkalmazásának lehetősége.
A kormány tervei szerint október végén nyújtják be az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetést, amely már tartalmazza a bejelentett adóváltoztatásokat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.