Az Országgyűlés kedden több fontos jogszabályi kérdésben hozott döntést, köztük büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról, a Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetésének átcsoportosításáról, valamint a Bászna-ügy kárrendezési szabályainak rögzítéséről.
Az Országgyűlés 144 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosítását, amely számos uniós jogharmonizációs lépést tartalmaz. A büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállással egészült ki, amely az uniós környezetvédelmi szabályok megszegését szankcionálja, akár egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel.
Vagyonelkobzás és uniós kötelezettségek
Egy uniós irányelv alapján rögzítették a Btk.-ban a vagyonelkobzás új formáját. Az indoklás szerint az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem maga a konkrét bűncselekmény elkövetője, és nem is ilyen személytől szerez bűncselekménnyel összefüggésben álló vagyont, hanem a kapcsolat a bűnszervezet és a vagyon között távolabbi.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelv helytelen átültetése miatt. Az irányelvnek történő megfelelés érdekében törvény módosította a jogi segítségnyújtásról és a büntetőeljárásról szóló törvényt.
Kötelezettségszegési eljárás indult az országgal szemben az embercsempészés elleni büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről szóló magyar szabályozás miatt is. Az indoklás szerint az EB azt kifogásolta, hogy a törvény lényegében megteremti a büntetlenség rendszerszintű és igen magas kockázatát, továbbá, hogy ez a megoldás a biztonsági kockázat más tagállamokra történő áthárítását eredményezi. A most elfogadott törvény hatálybalépése után újabb feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésére külföldi embercsempészek elleni büntetőeljárásban nem lesz lehetőség.
Hatályon kívül helyezték a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvénnyel megalkotott önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény tényállását.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetése
A képviselők 139 igen, 44 nem, hét tartózkodás mellett elfogadták a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséhez kapcsolódó előirányzat-átcsoportosításról szóló országgyűlési határozatot, amely 2 849 068 598 forint átcsoportosítását rendeli el az Igazságügyi Minisztériumhoz.
A javaslat indoklása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvény értelmében a hivatal az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással megszűnt. A megszűnést követően a szabad előirányzatokat át kell csoportosítani az Igazságügyi Minisztérium javára, amelyre az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.
A parlament június 30-án döntött a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről. A működését 2024-ben megkezdő hivatalnak önálló fejezete van a 2026-os költségvetésben, azt a parlament 6,9 milliárd forinttal fogadta el még 2025-ben.
A Bászna-ügy kárrendezése
A Bászna Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal egészült ki az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény. Az Országgyűlés a módosítást 139 igennel, 45 nem és hat tartózkodás mellett fogadta el.
A jogszabályváltozás indoklása emlékeztet arra, hogy a Bászna Gabona Zrt. fizetésképtelensége miatt az előző kabinet januárban egy kormányrendeletben határozta meg az érintett természetes személyek, illetve kis- és mikrovállalkozások kártalanításának eljárását. A kormányrendelet azonban a háború okozta veszélyhelyzet megszűnése után, május 14-én hatályát vesztette.
Ennek következtében nem volt hatályban olyan rendelkezés, amelynek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a felszámolási eljárásba hitelezőként való bejelentkezés tényét, valamint az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a kárrendezésben részesülteknél hatósági ellenőrzés keretében utólagosan vizsgálhatta volna.
A törvénymódosítás rögzíti, hogy amennyiben a károsult méltányossági kárrendezést kapott, és emellett a felszámolási eljárás során a követelése megtérült, a megtérült összeget vissza kell fizetni a Magyar Államkincstárnak.
A Bászna Gabona Zrt. fizetésképtelensége több száz gazdálkodót hozott igen nehéz helyzetbe, így az előző kormány végül beavatkozni kényszerült, 6,5 milliárd forintnyi közpénzt felhasználva a károk enyhítésére.
A javaslat bizottsági jelentésének hétfői vitája során Varga Lőrinc Mihály (Tisza) arra emlékeztetett, hogy a módosítás a megkezdett folyamat ellenőrzéséhez és lezárásához szükséges átlátható szabályokat teremti meg.
A parlament döntéseivel lezárult a büntetőjogi szabályozás uniós harmonizációjának egy szakasza, és rendeződtek a megszűnt hivatal költségvetési, valamint a gazdálkodókat érintő kárrendezési kérdések.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
