A Santé Magazine beszámolója szerint a mindennapi életünk részévé vált mikroműanyagok komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, mivel a kutatások alapján hetente átlagosan öt grammnyi műanyag részecskét juttatunk a szervezetünkbe az elfogyasztott élelmiszerekkel és a belélegzett levegővel. A legfrissebb németországi vizsgálatok most arra világítottak rá, hogy ezek az anyagok miként befolyásolják a máj működését és a zsírok anyagcseréjét.
A bonni egyetem kutatói egereken végzett kísérletek során figyelték meg, hogy a mikroműanyagok miként módosítják a fagociták, vagyis a falósejtek működését a májban. Ezek az immunsejtek normális esetben védelmi funkciót látnak el: felismerik és lebontják a szervezetbe jutó kórokozókat, valamint a károsodott sejteket. A Nature Metabolism folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban a műanyag részecskék jelenléte gátolja ezt a folyamatot.
Elvira Mass professzor, az intézet kutatója rámutatott, hogy korábbi sejtkultúrás vizsgálatok már jelezték a makrofágok műanyag-felvevő képességét, ám a mostani kutatás az élő szervezetre gyakorolt hatásokat vizsgálta. A szakértők arra keresték a választ, hogy ez a jelenség miként zajlik le egy komplex biológiai rendszerben, és milyen következményekkel jár a szervezet egészére nézve.
A kísérlet során a vizsgált állatok tizenkét héten át kaptak mikroműanyagot. A vizsgálatok kimutatták, hogy a májban található Kupffer-sejtek nagy mennyiségben nyelték el a műanyag részecskéket. Mivel a műanyagot a szervezet nem tudja lebontani, az gyakorlatilag eldugítja az immunsejtek emésztőrendszerét, ami súlyos funkcionális zavarokhoz vezet.
Nikola Makdissi doktor hangsúlyozta, hogy ez a folyamat kettős kárt okoz: egyrészt a sejtek képtelenné válnak a kórokozók elpusztítására, másrészt a saját anyagcseréjükhöz szükséges tápanyagoktól is elesnek. A kutatók szerint ez a mechanizmus alapjaiban rengeti meg a máj immunológiai védelmét.
A megváltozott működésű immunsejtek stresszreakcióként fokozott mennyiségű apolipoproteint termelnek. Ezek a fehérjék normál körülmények között a zsírok szállításáért felelősek, ám ebben a kóros állapotban molekuláris vészjelzésként funkcionálnak. A környező májsejtek ezt a jelet érzékelve több zsírt kezdenek el raktározni, ami közvetlen utat nyit a metabolikus májbetegség, közismert nevén a zsírmáj kialakulása felé.
A kutatók szerint a folyamat azért különösen aggasztó, mert a máj elzsírosodása szorosan összefügg a metabolikus szindrómával, még akkor is, ha az érintett személy nem fogyaszt alkoholt. A mikroműanyagok okozta funkciózavar tehát egy olyan láncreakciót indíthat el, amely hosszú távon súlyos májkárosodáshoz vezethet.
Bár a vizsgálatokat egyelőre egereken végezték, az eredmények rávilágítanak arra, hogy a környezeti szennyeződések miként avatkozhatnak be az emberi szervezet alapvető anyagcsere-folyamataiba. A tudományos közösség további vizsgálatokat sürget annak érdekében, hogy pontosabban megértsük, milyen hosszú távú hatásokkal jár a mikroműanyagok folyamatos jelenléte az emberi szervezetben.
A szakértők szerint a jövőbeli kutatásoknak arra kell fókuszálniuk, hogy a különböző típusú és méretű műanyag részecskék milyen eltérő módon befolyásolják a májsejtek válaszreakcióit. A cél az, hogy a klinikai gyakorlatban is pontosabban felmérhető legyen a kockázat.
A tanulmány eredményei újabb adalékkal szolgálnak ahhoz a globális vitához, amely a mikroműanyagok környezeti és egészségügyi hatásait övezi. A máj egészségének megőrzése érdekében a kutatók szerint elengedhetetlen a környezeti terhelés csökkentése és a további alapos vizsgálatok elvégzése.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
