Horvátország vasúthálózatának jelentős része több mint száz éve épült, a 2617 kilométernyi pályának mindössze 12 százaléka kétvágányú, és csak 39 százaléka villamosított. Az elavult infrastruktúra és a lassan haladó korszerűsítések miatt a vonatok átlagsebessége alig éri el az óránkénti 45 kilométert.
A horvát vasút állapotát jól szemlélteti, hogy bizonyos menetrendi kapcsolatokkal az Eszék (Osijek) és Split közötti utazás csaknem 37 óráig tart. A Zágrábon keresztül vezető útvonalon a csatlakozásokra való várakozás miatt a két város közötti út akár másfél napig is elhúzódhat. A horvát vasúti személyszállító társaság (HZPP) adatai szerint a vonatok átlagos utazási sebessége mindössze 44,7 kilométer óránként.
Történelmi örökség és lassú fejlesztések
A hosszú menetidőket nemcsak a pályák rossz állapota és a sebességkorlátozások okozzák, hanem az egyvágányú vonalak nagy aránya is, ami miatt a szemből érkező szerelvények keresztezése jelentős várakozással jár.
A horvát vasúthálózat alapjai még az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek ki. Az első vasútvonalat 1860-ban adták át a mai Horvátország területén, a főbb összeköttetések jelentős része pedig a 19. század végén és a 20. század elején létesült. Bár a jugoszláv időszakban több vonalat korszerűsítettek és villamosítottak, a hálózat nagy része egyvágányú maradt, és a horvát függetlenség óta sem történt átfogó megújítás.
A 2015 óta eltelt időszakban mindössze 12,2 kilométer új vasútvonal épült az országban, a Gradec és Sveti Ivan Zabno közötti szakasz kivitelezése négy évig tartott. A 2617 kilométeres hálózatból 166 kilométert már nem használnak, további 237 kilométeren pedig sebességkorlátozás van érvényben. A legtöbb késés a Zágráb-Kapronca (Koprivnica), a Zágráb-Eszék és a Zágráb-Split vonalakon tapasztalható.
Csúszó beruházások és jövőbeli tervek
A korszerűsítések több nagyberuházás esetében is éveket csúsznak. A Zágrábtól a magyar határ felé vezető Dugo Selo-Kőrös (Krizevci) szakasz munkálatai az eredeti 2020-as határidőhöz képest még idén is zajlottak, hasonlóan a Kőrös-Kapronca-magyar határ közötti szakaszhoz. Mindkét projekt célja a második vágány kiépítése és a sebesség 160 kilométer/órára emelése.
Továbbra is megoldatlan a zágrábi vasúti csomópont és a fiumei (Rijeka) kikötő közötti korszerű összeköttetés, amely nélkül a kikötői áruforgalom fejlesztése is korlátokba ütközik. Az új nyomvonalon vezetett vasút előkészítése évek óta napirenden van, a kivitelezés azonban még nem kezdődött meg.
A horvát kormány 2035-ig mintegy hatmilliárd eurót tervez vasútfejlesztésre fordítani. A jelenlegi beruházási programban 562 millió euró értékű munka már befejeződött, 2,4 milliárd eurónyi fejlesztés kivitelezés alatt áll, további 3,4 milliárd eurónyi projekt pedig még tervezési szakaszban van. A program összesen 1395 kilométernyi vasútvonal felújítását irányozza elő.
A legnagyobb beruházások közé tartozik a Dugo Selo-Novska közötti, mintegy 83 kilométeres szakasz korszerűsítése és második vágányának megépítése. A csaknem 900 millió eurós munkálatok befejezését 2031-re tervezik.
A vasúti járműpark megújítása gyorsabban halad, mint a pályák korszerűsítése. Az új, óránként akár 160 kilométeres sebességre képes motorvonatok a hálózat jelentős részén nem tudják kihasználni műszaki adottságaikat.
A pályák állapota és a beruházások elhúzódása miatt a vasút egyelőre nem tud érdemben versenyezni a közúti közlekedéssel.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
