Jens Stoltenberg norvég politikus az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen méltatta a magyarok bátorságát.
A magyarok 1956-ban megmutatták, hogy a demokrácia erősebb a diktatúránál, a szabadság pedig az elnyomásnál – jelentette ki Jens Stoltenberg norvég politikus, a NATO korábbi főtitkára pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Országházban elmondott ünnepi beszédében.
Stoltenberg felidézte: október 23. mindig is különleges nap volt családja számára. Gyermekkorában szülei sokat meséltek neki a magyar forradalomról, Nagy Imre miniszterelnök és Maléter Pál honvédelmi miniszter bátorságáról, valamint azokról, akik szembeszálltak az elnyomással. Szülei 1956-ban az osztrák-magyar határhoz mentek, hogy önkéntesként segítsék a menekülő magyarokat, akik közül többekkel családja a mai napig ápolja a kapcsolatot.
A volt NATO-főtitkár egy különleges üzenetet is magával hozott Oslóból: egy 94 éves magyar asszony, Dalma üdvözletét, aki diákként ott volt 1956. október 23-án a Bem-szobornál, majd az Országház előtt is. Stoltenberg elmondta, hogy a forradalom idején Magyarországról elmenekült asszony ma is Norvégiában él.
„A norvég politikus hangsúlyozta, hogy bár a magyaroknak a forradalom leverése után még évtizedekig elnyomásban kellett élniük, szabadságvágyukat nem tudták megtörni. Magyarország 1989-ben visszanyerte függetlenségét, elsőként nyitotta meg kapuit a Nyugat felé, majd tíz évvel később csatlakozott a NATO-hoz, újabb öt év elteltével pedig az Európai Unióhoz.”
Stoltenberg szerint a magyarok idén tavasszal ismét tanúbizonyságot tettek a demokrácia iránti elkötelezettségükről. „Magyarország ismét példát mutatott” – jelentette ki.
A NATO korábbi főtitkára az 1956-os magyar forradalom és Ukrajna jelenlegi küzdelme között is párhuzamot vont: az ukránok ma ugyanúgy orosz támadásokkal néznek szembe, ahogyan hetven évvel ezelőtt a magyarok.
A politikus arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenőrzése alá akarja vonni Ukrajnát, és erőszakkal kívánja átalakítani az egész európai békerendet. Ezzel azt próbálja bebizonyítani, hogy az erősebbnek van igaza, a demokráciák pedig gyengék – fogalmazott.
„”De nem vagyunk gyengék, ha összefogunk” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonykodás, hanem befektetés Európa biztonságába és egy demokratikus, békés Európa jövőjébe.”
Stoltenberg méltatta Magyarország szerepét a NATO közös biztonságának erősítésében is. Külön kiemelte, hogy az ország a szövetség egyik többnemzeti harccsoportját vezeti, NATO-parancsnokságnak ad otthont, és jelentős szerepet vállal a koszovói békefenntartó misszióban. Hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb szükség van egy erős NATO-ra.
Beszéde végén kiemelte, hogy az 1956-os forradalmat ugyan leverték, de emlékét soha nem lehet kioltani. „A szabadság és a demokrácia győzedelmeskedni fog” – zárta beszédét.
A volt NATO-főtitkár beszédében párhuzamot vont a történelmi események és a jelenlegi európai biztonsági kihívások között, hangsúlyozva a szövetségesi összefogás jelentőségét.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
