Fáklyás felvonulással, a sétatéri ’56-os emlékműnél tartott ünnepi műsorral és történész-kerekasztallal emlékeztek meg pénteken Kolozsváron az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról.
Az erdélyi emlékhelyek jelentősége
Dávid Gyula Széchenyi-díjas irodalomtörténész, 1956-os elítélt az ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az 1956-os erdélyi emlékhelyeket be kell építeni a nemzettudatba. A megemlékezésen felidézték, hogy 70 éve a szabadság iránti vágy nem állt meg Magyarország határainál, hanem Erdélybe is eljutott.
Sok egyetemista, értelmiségi és munkás hitt egy szabadabb élet lehetőségében, és szimpatizált a budapesti ifjakkal. Ezt a kiállást a román kommunista hatalom később szigorú megtorlásokkal bosszulta meg.
A magyar forradalom irányába kinyilvánított szolidaritásunkat a hatalom nacionalizmusnak, irredentizmusnak nyilvánította és megkezdődött nemzettudatunk éltetésére hivatott iskoláink felszámolása, az államosítás után megmaradt önálló magyar általános és középiskolák összevonása román nyelvű taniskolákkal
Dávid Gyula beszédében kiemelte, hogy a hatalom a szolidaritást nacionalizmusnak és irredentizmusnak bélyegezte, ami az oktatási intézmények felszámolásához és az iskolák összevonásához vezetett.
A megemlékezés a közös múlt felidézésével és a történelmi események jelentőségének hangsúlyozásával zárult a kolozsvári sétatéri emlékműnél.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
