A mesterséges intelligencia technológiák iránti növekvő kereslet közepette egyre több vállalat és szervezet fordul az NOS beszámolója szerint a nyílt forráskódú AI-modellek felé, amelyek jelentős részét kínai cégek fejlesztik. Míg a nagy amerikai technológiai óriások, mint az Anthropic, az OpenAI vagy a Google, zárt rendszereikért magas előfizetési díjakat kérnek, addig a nyílt modellek szabadon letölthetők és saját szervereken futtathatók. Ez a rugalmasság alapvető fontosságú azoknak a cégeknek, amelyek el akarják kerülni, hogy érzékeny adataikat külső, általuk nem felügyelt szervereken dolgozzák fel.
A legnépszerűbb nyílt modelleket olyan kínai vállalatok jegyzik, mint az Alibaba, a DeepSeek, a Moonshot és a Z.ai, de az amerikai Meta is kínál hasonló megoldásokat. Az amszterdami Driven Lawyers ügyvédi iroda például a Qwen modell egy kisebb verzióját használja németországi szervereken. Arvid van Oorschot, az iroda alapítója szerint bár ezek a modellek bizonyos szempontból elmaradnak a nagy amerikai fejlesztésektől, a mindennapi feladatokhoz, mint például a szerződések összefoglalásához, kiválóan megfelelnek.
„Vagyunk olyan helyzetben, hogy a korábbi manuális munkát már mesterséges intelligenciával végezzük, ami jelentős hatékonyságnövekedést eredményez” – tette hozzá az alapító. A költségek optimalizálása mellett a legfőbb érv a kontroll megtartása, hiszen az iroda nem szeretné, ha bizalmas ügyféladatai külföldi szerverekre kerülnének. A folyamatos használat mellett a költségek gyorsan emelkedhetnek, ezért a cégek számára elengedhetetlen a kiadások gondos mérlegelése.
Philip Gast, a The Stack hálózat társalapítója szerint a piaci trendek egyértelműen a nyílt modellek térnyerését mutatják. „Egyes feladatok elvégzéséhez egyszerűen nincs szükség drága, zárt AI-modellre” – hangsúlyozta a szakértő. Bár a legfejlettebb modellek futtatása komoly hardveres erőforrásokat igényel, az OpenRouterhez hasonló szolgáltatók lehetővé teszik, hogy a cégek költséghatékonyan férjenek hozzá ezekhez a technológiákhoz, még akkor is, ha a saját szerverparkjuk nem rendelkezik a szükséges számítási kapacitással.
A piaci adatok alátámasztják ezt a változást: míg korábban a felhasználások 70 százalékát a zárt rendszerek uralták, mára ez az arány megfordult, és a használat 70 százaléka a nyílt forráskódú megoldásokhoz köthető. A biztonsági szempontok különösen kritikusak az olyan szektorokban, mint az egészségügy vagy a védelmi ipar, ahol az adatok európai határokon belüli kezelése gyakran kötelező előírás. A kínai modellek tehát komoly versenytársai lettek az amerikai fejlesztéseknek, mivel a vállalatok számára a költséghatékonyság és az adatbiztonság együttesen fontosabb, mint a kizárólagos amerikai technológia használata.
A jövő azonban bizonytalan, mivel a kínai kormány szigorúbb szabályozást tervez az AI-technológiák exportjára és felhasználására vonatkozóan. A tervek szerint a jövőben engedélykötelessé válhat a modellek nyilvánosságra hozatala, ami korlátozhatja a nemzetközi hozzáférést. Gabi Verberg Kína-szakértő szerint a pekingi vezetés célja a stratégiai tudásbázis megőrzése és a hazai tehetségek feletti kontroll szigorítása. A szakértő szerint az ország célja, hogy a technológiai előnyöket saját gazdasága számára tartsa meg, miközben igyekszik korlátozni a versenytársak, különösen az Egyesült Államok hozzáférését a legújabb fejlesztésekhez.
A tervezett korlátozások komoly aggodalmat keltenek a globális piacon, hiszen ha a vezető kínai cégek a jövőben nem oszthatják meg legfejlettebb modelljeiket a nemzetközi közösséggel, az jelentős érvágást jelenthet az európai és amerikai vállalatok számára. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kínai hatóságok már korábban is blokkoltak technológiai felvásárlásokat, jelezve, hogy az AI-szektorban zajló globális versenyben a nemzetbiztonsági szempontok minden másnál előbbre valók. A kínai kormány emellett a külföldi utazások korlátozásával is igyekszik megakadályozni a szakértelem elvándorlását.
A jelenlegi bizonytalanság közepette a vállalatoknak mérlegelniük kell, mennyire építenek a kínai nyílt forráskódú megoldásokra. Bár a jelenleg elérhető modellek, mint a DeepSeek vagy a Z.ai, továbbra is szabadon használhatók, a jövőbeli fejlesztések hozzáférhetősége kérdéses. A cégek számára a technológiai függetlenség és a biztonságos adatkezelés közötti egyensúly megtalálása marad a legfontosabb kihívás a következő években.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.