Pikó András közölte, hogy Budapest jelenleg súlyos alulfinanszírozottsággal küzd, ami mind a fővárosi, mind a kerületi feladatellátást veszélyezteti. A város pénzügyi helyzete kritikus, a működést jelenleg hitelekből és vagyonfelélésből próbálják fenntartani. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a budapestiek körében az egyik leggyakoribb panasz a város tisztasága, mivel a főváros egyre kevésbé képes ellátni a közterületek rendjével kapcsolatos feladatait, miközben a kerületek lehetőségei is kimerülőben vannak.
Pénzügyi válság és a kerületek szerepe
A Fővárosi Önkormányzat hosszú ideje pénzügyi nehézségekkel küzd, a túlélés érdekében pedig Karácsony Gergely és a kormány között olyan megállapodás született, amely a kerületek működési bevételeinek elvonásával próbálja biztosítani a főváros rövid távú stabilitását. A kerületi vezetők szerint azonban ez az irány fenntarthatatlan és káros a város egészére nézve.
A polgármesterek egy közelmúltbeli találkozón értesültek arról, hogy a főpolgármester további forráselvonásokat tervez a kerületektől. A városvezetők szerint ez a lépés ellehetetlenítené az alapvető közszolgáltatások, így az óvodák, idősotthonok, rendelők és családsegítők színvonalas működtetését, valamint a közterületek biztonságának fenntartását.
Szolidaritás és hatékonyabb együttműködés
A tiltakozó polgármesterek hangsúlyozzák, hogy Budapest egységes egészet alkot, és a fejlődés csak a főváros és a kerületek közötti szolidáris együttműködéssel lehetséges. A 2019 óta jól működő kooperáció a kormány és a főváros közötti paktum miatt megbomlott, ezért a rendszer újragondolása vált szükségessé.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) legutóbbi közgyűlésén a kerületi vezetők a szolidaritási adó érdemi csökkentését javasolták, hogy megvédjék a budapestiek által megtermelt pénzeket. Bár a kérdésben egyelőre nem született döntés, a polgármesterek elkötelezettek a további párbeszéd mellett. A tiltakozáshoz csatlakozott Soproni Tamás, Niedermüller Péter, Baranyi Krisztina, László Imre, Tóth József, Rózsa András és Szaniszló Sándor is.
A helyzet hátterében az áll, hogy a fővárosi költségvetés mozgástere az elmúlt években drasztikusan beszűkült, ami a kormányzati elvonások és a gazdasági környezet változásai miatt alakult ki. A kerületek számára a forráselvonás nem csupán könyvelési kérdés, hanem a helyi közösségek mindennapi életminőségét meghatározó tényező, amelynek hosszú távú hatásait a városvezetésnek alaposan mérlegelnie kellene.
Az eredeti Facebook bejegyzés:
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.