Egyiptomi bírósági végzés született kedden, amely elrendelte a Deutsche Welle beszámolója szerint a Mada Masr független hírportál bezárását. A döntést azután hozták meg, hogy a bíróság bűnösnek találta a lap főszerkesztőjét, Lina Attalah-t engedély nélküli működés vádjában. Az újságírót, aki az ország egyik legelismertebb szakembere, a tárgyalást követően néhány órára őrizetbe vették, majd egy pénzbírság megfizetése után szabadon engedték.
A bíróság 3 millió egyiptomi font (kb. 27 millió forint) pénzbírságot szabott ki, ami a törvény által lehetővé tett maximális büntetés az adott vétségért. A határozat értelmében a hírportálnak be kell szüntetnie tevékenységét, eszközeit pedig elkobozzák. A 2013-ban alapított Mada Masr egyike azon kevés független médiumnak, amely még működik az országban, és rendszeresen közöl oknyomozó anyagokat korrupciós ügyekről, emberi jogi visszaélésekről, valamint a hadsereg befolyásos szerepéről.
A jogi eljárás során a védelem súlyos aggályokat fogalmazott meg. A jogi képviselők jelezték, hogy a bíróság elutasította a kérelmüket az ügyiratok áttekintésére és további bizonyítékok benyújtására. Hossam Bahgat, az Egyiptomi Személyiségi Jogi Kezdeményezés (EIPR) vezetője, aki jelen volt a kairói meghallgatáson, elmondta, hogy a bíró a védelem tiltakozása ellenére új ügyvédet jelölt ki a főszerkesztő számára.
„Még megdöbbentőbb fordulatként a bíró elkezdte diktálni a beadványokat az ügyvéd nevében, aki egyetlen szót sem szólt, és ezeket rögzítette a hivatalos jegyzőkönyvben” – nyilatkozta Bahgat az AFP hírügynökségnek. A bíró a védelem tiltakozása közepette jelentette be az ítéletet, majd a biztonsági erők őrizetbe vették a főszerkesztőt.
Lina Attalah a szabadlábra helyezése során értesült arról, hogy egy másik, 2024-ben lezajlott eljárásban távollétében már egy év börtönbüntetésre és 20 ezer egyiptomi font (kb. 180 ezer forint) pénzbírságra ítélték álhírek terjesztése és engedély nélküli működés miatt. Az újságíró jogi képviselői ezt a döntést is megtámadták, az új meghallgatást november 11-re tűzték ki. A Mada Masr vezetése közölte, hogy a mostani bezárási határozat ellen is fellebbezést nyújtanak be.
A hírportál évek óta jogi csatározásokban áll a hatóságokkal, weboldalukat 2017 óta blokkolják Egyiptomban. A lap állítása szerint 2018-ban adták be az első engedélykérelmüket, amelyre azóta sem kaptak választ, a hatóságok pedig csak 2022-ben, egy másik per során jelezték, hogy elutasították a kérelmet. A Mada Masr megtámadta ezt a döntést, és állításuk szerint legutóbbi kérelmükre 2023 óta várnak választ.
Az elmúlt hat évben összesen hat eljárás indult a szerkesztőség és munkatársai ellen, de a keddi volt az első ilyen jellegű bírósági tárgyalás. Az egyiptomi hatóságok továbbra is azt hangoztatják, hogy az ország tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, ugyanakkor elvárják a média törvényi megfelelését, a nemzetbiztonsági érdekek védelmét és az álhírek elleni fellépést.
A bírósági döntés világszerte éles bírálatokat váltott ki. 119 jogvédő szervezet és médium, köztük az Amnesty International, a Human Rights Watch és a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) közös nyilatkozatban ítélte el a történteket, a sajtószabadság elleni példátlan támadásnak nevezve az eljárást.
„A mai döntés súlyos csapást mér az egyiptomi sajtószabadságra, és sötét napot jelent az ország független újságírása számára” – közölte az Amnesty International. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) felháborítónak és szégyenletesnek nevezte az ítéletet.
Sara Qudah, a CPJ regionális igazgatója szerint, ha Egyiptom őrizetbe veheti az egyik legelismertebb főszerkesztőjét és bezárathatja a szerkesztőségét, akkor egyetlen független újságíró sincs biztonságban az országban. Chris Van Hollen amerikai szenátor szintén bírálta az eljárást, alaptalannak nevezve a vádakat, és hangsúlyozva, hogy az újságírás nem bűncselekmény.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hatóságok fokozott nyomást gyakorolnak a független sajtóra. Szeptemberben a Matsadaash tényellenőrző platform hat újságíróját vették őrizetbe terrorizmussal kapcsolatos vádakkal. A hatóságok azzal vádolják őket, hogy kapcsolatban állnak a betiltott Muszlim Testvériséggel, és álhíreket terjesztenek az állami intézményekbe vetett bizalom aláásása, valamint a tüntetések ösztönzése érdekében.
Az EIPR jelentése szerint az érintett újságírók arról számoltak be, hogy őrizetbe vételüket követően kínzásnak vetették alá őket, amit az egyiptomi belügyminisztérium tagadott. Kedden az ügyészek további 15 nappal meghosszabbították az előzetes letartóztatásukat. A jogvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen fogva tartások hónapokig vagy évekig is elhúzódhatnak. Az EIPR adatai szerint Egyiptomban jelenleg 26 újságíró van fogva tartva a munkájával összefüggésben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.