Patthelyzet Izraelben: Netanyahu és kihívója is kormányalakításra készül

Az RTÉ beszámolója szerint Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök és politikai kihívója, Gadi Eisenkot egyaránt bejelentette igényét a kormányalakításra, miután a 2023. október 7-i támadást követő első választáson egyik fél sem tudott meggyőző parlamenti többséget szerezni. A választók az elmúlt évtizedek legmagasabb részvételi arányával járultak az urnákhoz, hogy véleményt nyilvánítsanak a megosztó kormányzásról, amely az országot élesen jobbra tolta, és számos fegyveres konfliktust eredményezett a Hamász támadását követően.

Az exit pollok alapján Gadi Eisenkot, a korábbi katonai vezérkari főnök és politikai újonc vezette ellenzéki blokk fej-fej mellett halad a hivatalban lévő miniszterelnök keményvonalas jobboldali táborával. Mindkét oldal messze van a 120 fős kneszetben szükséges 61 fős többségtől. Jelentős meglepetést okoztak az arab izraeli pártok, amelyek támogatói rekordlétszámban vettek részt a szavazáson, tiltakozásul a miniszterelnök politikája ellen, aki korábban többször figyelmeztetett arra, hogy a kisebbségi szavazatok gyengíthetik az ország zsidó nacionalista irányvonalát.

Benjamin Netanyahu egy jeruzsálemi rendezvényen, támogatói gyűrűjében „erős jobboldali kormányt” sürgetett, hangsúlyozva, hogy a „zsidó és cionista többségnek egységesnek kell maradnia”. A 77 éves kormányfő, aki már több mint 19 éve tölti be tisztségét, ezúttal nem hirdetett egyértelmű győzelmet. Ehelyett utalt arra, hogy készen áll egy harmadik bombázási kampányra Irán ellen, szoros szövetségese, Donald Trump amerikai elnök támogatásával. „Izraelnek egyedülálló lehetősége van partnerünkkel, Trump elnökkel, hogy végleg felszámolja az Irán jelentette egzisztenciális fenyegetést” – fogalmazott a miniszterelnök.

Gadi Eisenkot Tel-Avivban tartott beszédében óva intette a kormányfőt attól, hogy az ország biztonságát politikai célokra használja fel. „Netanyahu, ne merészeld az ország biztonságát a saját politikai igényeidre felhasználni” – jelentette ki a kihívó, aki szerint a miniszterelnök jelenleg csak ügyvezetői státuszban van, és nem rendelkezik a nép bizalmával. Bár Gadi Eisenkot biztonságpolitikai kérdésekben sok ponton egyetért a kormányfővel, és támogatta a Gázai övezet elleni offenzívát, ígéretet tett egy befogadóbb légkör megteremtésére és a ciszjordániai szélsőséges telepesek megfékezésére, akik büntetlenül támadtak palesztinokat.

A közel 78%-os részvételi arány – ami az 1999-es választások óta a legmagasabb – jelzi a társadalmi elvárásokat. Gadi Eisenkot szerint a választók változást akarnak, és hiba lenne újabb választásokat kiírni. „A közvélemény a változásra szavazott” – mondta, hozzátéve, hogy egy méltó vezetőnek el kellene fogadnia a bizalmatlansági szavazást és bejelentenie visszavonulását. Ezzel szemben Benjamin Netanyahu határozottan elutasította az arab pártok támogatásával működő kormány gondolatát, mondván, hogy az „kizárt dolog”. Gideon Saar külügyminiszter az ellenzéki győzelmi nyilatkozatokat „idő előtti” lépésnek nevezte.

A televíziós exit pollok szerint a Likud marad a legnagyobb frakció 24-27 mandátummal, míg az arab listák 17-18 helyre számíthatnak. Mivel Izraelben hagyományosan koalíciós kormányzás folyik, a kisebb pártok szerepe felértékelődik. Mansour Abbas, az egyik meghatározó arab politikus jelezte, hogy nyitott az együttműködésre Gadi Eisenkot oldalával, bár a kihívó korábban kizárta a formális koalíciót az arab politikusokkal. A politikai elemzők szerint azonban egy kisebbségi kormány támogatása parlamenti szavazásokon még mindig opció lehet, ellenkező esetben új választásokra kerülhet sor.

Itamar Ben Gvir, a szélsőjobboldali politikus, aki az exit pollok szerint a vártnál kisebb eredményt ért el, óva intette a miniszterelnököt egy egységkormány létrehozásától, amit „szörnyű hibának” nevezett. Gideon Rahat, a Jeruzsálemi Héber Egyetem politológusa szerint bár Itamar Ben Gvir sikeresen mozgósította a szavazókat, a miniszterelnök veresége nem jelenti automatikusan Gadi Eisenkot győzelmét.

A választási kampányt végigkísérte a 2023. október 7-i támadás traumája és a biztonsági felelősség kérdése. Benjamin Netanyahu helyzete különösen nehéz, hiszen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, emellett hazai korrupciós ügyek is terhelik, amelyek börtönbüntetéssel fenyegetik, amennyiben elveszíti hatalmát. A politikai patthelyzetet tovább bonyolítja, hogy a nemzetközi színtéren Izrael egyre elszigeteltebbé vált a gázai katonai akciók és a ciszjordániai erőszakhullám miatt.

Gadi Eisenkot, aki munkásosztálybeli marokkói zsidó bevándorlók gyermeke, az első olyan miniszterelnök-jelölt lehetne, aki közel-keleti vagy észak-afrikai származású. A választás előtt privát módon lerótta kegyeletét fia, Gal sírjánál, aki a gázai harcokban vesztette életét. Emléke sok izraeli számára vált a kampány egyik érzelmi pontjává.

Tízezrek utaztak haza külföldről, hogy leadhassák voksukat. Eilana Zisblit, aki Kanadából tért vissza, úgy nyilatkozott: „Az ország nagyon rossz irányba halad, mind a zsidók, mind az arabok számára.” A szakértők szerint a következő napok tárgyalásai döntőek lesznek abban, hogy elkerülhető-e egy újabb, sorrendben immár sokadik választási forduló, amely tovább mélyíthetné az izraeli társadalom megosztottságát.

Benjamin Netanyahu a kampány utolsó napjaiban választási csalással vádolta az ellenzéket, és megemlítette egy dél-izraeli incidenst, ahol a hatóságok pénzzel teli borítékok miatt vettek őrizetbe három személyt, amit a választási bizottság elszigetelt esetnek minősített. A miniszterelnök emellett egy nukleáris robbanásról szóló képet is megosztott, amely Tel-Avivot ábrázolta, ezzel is hangsúlyozva biztonságpolitikai üzeneteit.

A választási hatóságok a kampány során elutasították a Likud kérését, hogy a szavazóhelyiségeket a tervezett 22 órás zárás után is nyitva tartsák. Az ellenzék szerint a miniszterelnök ezzel csak ürügyet keresett a választási eredmények megkérdőjelezésére.

A politikai elemzők szerint a választási eredmények tükrözik a társadalom mély megosztottságát, ahol a biztonság, a korrupciós vádak és a nemzetközi megítélés egyaránt központi szerepet játszottak a szavazók döntéseiben. A következő hetekben várható koalíciós tárgyalások során kiderül, hogy a pártok képesek-e félretenni nézeteltéréseiket egy stabil kormány létrehozása érdekében.

A választási részvétel 78%-os aránya azt mutatja, hogy az izraeli társadalom számára a mostani voksolás sorsdöntő jelentőséggel bírt. A jövőbeli kormányalakítási folyamat során a kisebb pártok és az arab listák szerepe kulcsfontosságú lesz, mivel a két nagy blokk közötti egyensúly továbbra is rendkívül törékeny.