Diplomáciai botrány az ENSZ-ben: Összecsaptak az amerikai és kubai küldöttek

Heves diplomáciai incidens történt az ENSZ közgyűlésén, ahol az Egyesült Államok és Kuba képviselői között éles szóváltás alakult ki, ahogy arról az NOS beszámolt. A feszültség akkor tetőzött, amikor Mike Waltz amerikai nagykövet felszólalásában kemény kritikával illette a kubai rezsimet. A kubai delegáció, köztük Bruno Rodriguez külügyminiszter, hangos tiltakozásba kezdett, az asztalokat ütlegelve követelték a közbelépést, ám a levezető elnök engedélyezte az amerikai diplomata beszédének folytatását.

A helyzet tovább eszkalálódott, amikor Bruno Rodriguez a szónoki emelvény felé indult, és „hazugnak” nevezte az amerikai nagykövetet. Mike Waltz határozottan visszautasította a vádakat, kijelentve: „Ez Amerika, barátom. Ez az ENSZ. Ez nem az önök kommunista diktatúrája. Nem hallgattathat el.” Az amerikai diplomata felszólította a kubai minisztert, hogy hagyja el a pódiumot, hangsúlyozva, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni, ahogy azt a kubai vezetés teszi a politikai foglyokkal. „Húzódj vissza. Ez nem Havanna” – tette hozzá.

Ez a szokatlanul éles, nem diplomáciai hangvételű összecsapás hűen tükrözi a két ország közötti mélyülő válságot. Az Egyesült Államok jelenlegi vezetése, Donald Trump elnök irányítása alatt, fokozott nyomást gyakorol Kubára. Január végén bejelentették, hogy importvámokat vetnek ki minden olyan országra, amely olajat szállít a szigetországnak. A szankciók súlyos következményekkel jártak: Kubában drasztikus üzemanyaghiány alakult ki, ami mindennapos, elhúzódó áramkimaradásokhoz vezetett, miközben a gazdaság összeomlott és a turizmus is jelentősen visszaesett.

A gazdasági nehézségek hatására Kuba júniusban kénytelen volt beleegyezni bizonyos reformokba, amelyek a szocialista modell részleges lazítását célozzák. A tervek szerint a banki, a vállalati és az ingatlanpiaci szektor privatizációja is megkezdődhet, bár Miguel Díaz-Canel kubai elnök hangsúlyozta, hogy ezek a lépések nem jelentik a szocialista államrendszer végét.

Az ENSZ közgyűlése a napokban szavazást tart arról a határozatról, amely elítéli az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági embargóját. Ez a procedúra már 34 éve ismétlődik, és a határozatot hagyományosan nagy többséggel fogadják el. Tavaly 165 ország támogatta a javaslatot, 7 ellenszavazat mellett, 12 tartózkodás mellett. Érdekesség, hogy a korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy Argentína, Ukrajna és Magyarország is a nemleges szavazók táborát erősítette. Bár a határozat jogilag nem kötelező érvényű, politikai súlya jelentős, hiszen globális képet ad arról, hogyan ítélik meg a nemzetközi közösség tagjai az amerikai szankciós politikát.