Sorsdöntő választás Izraelben: 19 év után véget érhet Netanjahu uralma

Izrael történetének egyik legjelentősebb parlamenti választására készül, amelyet 2026. október 27-én, kedden tartanak meg. A Guardian beszámolója szerint ez lesz az első országos választás a Hamász 2023. október 7-i támadása óta, amelyben mintegy 1200 ember vesztette életét, többségük civil. Az azóta eltelt három év alapjaiban változtatta meg Izrael biztonsági és politikai helyzetét. Az ország súlyos pusztítással járó háborút folytatott Gázában, két, egyértelmű eredmény nélkül zárult háborút vívott Iránnal, miközben a megszállt Ciszjordániában is fokozódott az erőszak és a palesztin lakosságot érintő nyomás. A Guardian értékelése szerint ez utóbbi folyamat államilag támogatott etnikai tisztogatásként jellemezhető.

A háborúk mellett Izrael belpolitikai helyzete is jelentősen megváltozott. Benjamin Netanjahu miniszterelnök jobboldali és szélsőjobboldali pártokból álló koalíciója több olyan intézkedést kezdeményezett, amelyet ellenzői a demokratikus intézmények, különösen a legfelsőbb bíróság függetlensége elleni támadásnak tartanak. A kormány támogatói ugyanakkor az igazságszolgáltatás hatáskörének átalakítását és a választott politikai vezetés mozgásterének bővítését hangsúlyozzák. A biztonsági helyzet, a háborúk következményei és az intézményi viták miatt sok izraeli állampolgár az ország történetének egyik legmeghatározóbb választásaként tekint a mostani szavazásra.

Netanjahu és Eisenkot küzdhet Izrael vezetéséért

Benjamin Netanjahu az elmúlt harminc évből összesen tizenkilenc éven át vezette Izraelt, és most újabb miniszterelnöki megbízatás megszerzésére törekszik. Kampányát Donald Trump amerikai elnök támogatása is segíti, a választás azonban számára nemcsak politikai, hanem személyes jelentőséggel is bír. A kormányfő ellen továbbra is korrupciós per zajlik, amelyben tagadja bűnösségét. A hatalom elvesztése növelheti annak kockázatát, hogy az eljárás végén szabadságvesztésre ítéljék, bár ennek lehetőségéről jelenleg nem született jogerős döntés. Netanjahu politikai pályafutását a biztonságpolitikai kérdések hangsúlyozása és a jobboldali választók tartós támogatása jellemzi, miközben ellenzői őt is felelősnek tartják a 2023. október 7-i támadást megelőző biztonsági mulasztásokért.

A miniszterelnök legfontosabb kihívója Gadi Eisenkot, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke, aki viszonylag rövid ideje aktív pártpolitikai szereplő. Marokkói bevándorlók gyermekeként szerény körülmények között nőtt fel, majd katonai pályafutása során az izraeli fegyveres erők legmagasabb vezetői közé emelkedett. Családját személyes tragédiák is sújtották, mivel fia és két unokaöccse életét vesztette a gázai harcokban. Eisenkot kampányában katonai tapasztalatát, személyes veszteségeit és visszafogottabb vezetői stílusát állítja szembe Netanjahu politikájával. Bár nem rendelkezik riválisa személyes kisugárzásával, ezt tudatosan politikai előnnyé igyekszik alakítani, azt hangsúlyozva, hogy Izraelnek kiszámíthatóbb és felelősségteljesebb vezetésre van szüksége.

Eisenkot új pártja a Jasar, eredeti nevén Yashar, amelynek elnevezése magyarul becsületességet jelent. A párt nevével is azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy szakítani szeretne a jelenlegi kormányzati gyakorlattal. A választási versenyben ugyanakkor nem csupán két politikus áll egymással szemben, hanem számos kisebb párt és politikai szövetség is fontos szerepet játszhat. Az izraeli választási rendszer sajátosságai miatt ugyanis nem feltétlenül az a politikus alakíthat kormányt, akinek pártja a legtöbb mandátumot szerzi, hanem az, aki elegendő parlamenti támogatást képes maga mögé állítani.

Biztonság, háborúk és belpolitikai feszültségek

A választási kampány középpontjában Izrael biztonsága áll, amely még a jelentősen emelkedő megélhetési költségeket is háttérbe szorítja. A jelenlegi kormány ellenzői szerint a 2023. október 7-i támadás súlyos biztonsági kudarcot jelentett, amelynek politikai és katonai felelőseit máig nem sikerült megfelelően elszámoltatni. Bírálják a demokratikus intézmények meggyengítésére irányuló törekvéseket, a vallási szélsőségesség erősödését és a több fronton zajló, elhúzódó háborúk gazdasági, valamint emberi következményeit. Az ellenzéki pártok állami vizsgálóbizottság felállítását ígérik az október 7-i események körülményeinek feltárására, és többségük támogatja az ultraortodox férfiak katonai szolgálat alóli mentességének megszüntetését is.

Az ultraortodox közösségek sorkatonai mentessége évtizedek óta vitatott kérdés Izraelben, de a háborúk következtében különösen élessé vált a társadalmi konfliktus. Sok izraeli családban a hozzátartozók katonai szolgálatot teljesítenek, vagy életüket vesztették a harcokban, ezért igazságtalannak tartják, hogy egyes vallási közösségek tagjai továbbra is mentesülhetnek a kötelező katonai szolgálat alól. Netanjahu ultraortodox szövetségesei ezzel szemben meg kívánják őrizni a vallási tanulmányokat folytató férfiak mentességét és az ezekhez kapcsolódó állami támogatásokat. A kérdés így nemcsak társadalmi, hanem kormányalakítási szempontból is jelentős, mivel az ultraortodox pártok támogatása meghatározó lehet a parlamenti többség megszerzésében.

A választók egy részét Izrael növekvő nemzetközi elszigetelődése is aggasztja. A megszállt területeken folytatott telepbővítések miatt több ország szankciókat vezetett be, miközben a tartós politikai bizonytalanság és a háborúk következményei hozzájárulnak a magasan képzett szakemberek kivándorlásához. Az ellenzéki politikusok szerint ezek a folyamatok hosszabb távon gyengíthetik Izrael gazdasági és nemzetközi helyzetét. A kormány támogatói ugyanakkor elsősorban a biztonsági fenyegetéseket hangsúlyozzák, és úgy vélik, hogy az ország katonai és diplomáciai mozgásterének megőrzése elsőbbséget élvez más szempontokkal szemben.

Netanjahu kampányában továbbra is saját biztonságpolitikai tapasztalatára és nemzetközi kapcsolataira épít. A 2023. október 7-i támadásért elsősorban az izraeli biztonsági szervek mulasztásait teszi felelőssé, miközben azt állítja, hogy egyedül ő rendelkezik az ország védelméhez szükséges vezetői tapasztalattal. Nemrég egy mesterséges intelligenciával készített képet is közzétett a közösségi médiában, amelyen egy atombomba csapódik Tel-Avivba. A képpel azt üzente a választóknak, hogy saját biztonságukat is mérlegelniük kell, mielőtt az ellenzékre szavaznak. A Guardian beszámolója szerint szélsőjobboldali szövetségesei közül többen a gázai és ciszjordániai palesztin lakosság elűzését, valamint az izraeli telepek további bővítését sürgetik.

A felmérések szerint Netanjahu elveszítheti többségét

A legtöbb közvélemény-kutatás szerint Netanjahu Likud pártja és jelenlegi kormánypárti szövetségesei elveszíthetik parlamenti többségüket. A támogatottságuk csökkenése már több mint két éve megfigyelhető, a legfrissebb felmérések pedig azt jelzik, hogy a választók jelentős része kormányváltást szeretne. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az ellenzék képes lesz új kormányt alakítani. A Netanjahu leváltását támogató mandátumok ugyanis több, egymással nehezen együttműködő politikai párt között oszlanak meg, amelyek bizonyos alapvető kérdésekben is eltérő álláspontot képviselnek.

Az ellenzéki oldalon külön politikai tömböt alkotnak a zsidó izraeli pártok, amelyek közül Eisenkot Jasar pártja számít az egyik legerősebb szereplőnek. Rajtuk kívül jelentős támogatottsággal rendelkeznek az Izrael palesztin állampolgárait képviselő pártok is. A zsidó izraeli ellenzéki pártok azonban várhatóan önmagukban nem szereznek elegendő mandátumot a kormányalakításhoz, miközben többségük korábban kizárta, hogy közös kormánykoalícióra lépjen a palesztin pártokkal. Ez komoly akadályt jelenthet Eisenkot számára, még abban az esetben is, ha pártja a választáson megelőzi a Likudot.

A palesztin politikai pártok képviselői ugyanakkor jelezték, hogy bizonyos feltételekkel hajlandók lehetnek kívülről támogatni egy zsidó izraeli pártokból álló kisebbségi kormányt, ha ezzel megakadályozhatják Netanjahu szélsőjobboldali koalíciójának hatalmon maradását. Egy ilyen megoldás azonban jelentős politikai kompromisszumokat követelne, és az új kormány működését is bizonytalanná tehetné. A választás kimenetele ezért nemcsak a két legnagyobb politikai szereplő eredményétől függ, hanem attól is, hogy a kisebb pártok végül melyik kormányalakítási lehetőséget támogatják.

Hogyan zajlik az izraeli választás, és mikor lesz eredmény?

Izrael parlamentje, a Kneszet 120 képviselőből áll, akiket arányos választási rendszerben választanak meg. A parlamenti többséghez legalább 61 mandátum szükséges, ezt azonban a politikai pártok rendszerint csak koalícióban tudják megszerezni. Az ország történetében egyetlen párt sem szerzett önállóan elegendő mandátumot a többségi kormányzáshoz, ezért az izraeli politikai életet hagyományosan pártok közötti megállapodások és koalíciós tárgyalások határozzák meg. A választási eredmények ismeretében az államfő a pártok képviselőivel folytatott egyeztetések után annak a politikusnak ad kormányalakítási megbízást, akinek a legnagyobb esélye van parlamenti többséget szerezni. Ez nem feltétlenül a legtöbb mandátumot elnyerő párt vezetője lesz.

A választásnapi felmérések eredményeit izraeli idő szerint október 27-én, kedden este 10 órakor hozzák nyilvánosságra, ami magyar idő szerint este 9 órának felel meg. Ezek az első becslések már jelezhetik, hogyan alakulhatnak a parlamenti erőviszonyok, de a tényleges szavazatszámlálási adatok várhatóan csak a hajnali órákban érkeznek. A teljes eredményre akár több napot is várni kellhet, különösen akkor, ha a két nagy politikai tömb között szoros verseny alakul ki. A végleges mandátumelosztás szempontjából kiemelten fontos lehet, hogy a kisebb pártok közül melyek érik el a parlamentbe jutáshoz szükséges 3,25 százalékos választási küszöböt.

A közvélemény-kutatások szerint két kisebb párt támogatottsága is a bejutási küszöb közelében mozog. Az egyik a szélsőjobboldali Amcha Jiszrael, eredeti nevén Amcha Yisrael, amelyet Ofer Winter volt tábornok vezet. Winter már jelezte, hogy pártja parlamentbe jutása esetén támogatná Netanjahu ismételt miniszterelnöki kinevezését. A másik a Tartalékosok, eredeti nevén Reservists nevű jobboldali cionista párt, amelynek egyik legfontosabb célkitűzése az általános katonai szolgálat kiterjesztése. A párt vezetői nem kívánnak csatlakozni olyan kormányhoz, amelynek működése az ultraortodox vagy a palesztin pártok támogatásától függ.

A két kisebb párt eredménye döntően befolyásolhatja a kormányalakítási lehetőségeket. Ha valamelyikük eléri a 3,25 százalékos küszöböt, a jelenlegi becslések alapján körülbelül négy parlamenti mandátumot szerezhet, ami egy szoros választáson akár a többség megszerzését is eldöntheti. Ha viszont nem jutnak be a Kneszetbe, a rájuk leadott szavazatok nem eredményeznek képviselői helyeket, így a mandátumok megoszlása jelentősen megváltozhat. Emiatt a választás éjszakáján közzétett első becslések még nem feltétlenül mutatják meg, hogy végül ki alakíthat kormányt.

Kik szavazhatnak az izraeli parlamenti választáson?

Az izraeli választások egyik legvitatottabb kérdése, hogy az ország ellenőrzése alatt álló területeken élők közül kik rendelkeznek szavazati joggal. A Guardian adatai szerint ezeken a területeken összesen mintegy 15 millió ember él, de nem mindannyian vehetnek részt az izraeli parlamenti választáson. Az ország 1967 előtti határain, az úgynevezett zöld vonalon belül valamivel több mint hétmillió zsidó izraeli és mintegy 1,7 millió palesztin állampolgár rendelkezik teljes választójoggal. Az izraeli állampolgársággal rendelkező palesztinok ugyanúgy szavazhatnak és indulhatnak a parlamenti választásokon, mint az ország többi állampolgára.

A megszállt Ciszjordániában több mint félmillió izraeli telepes él, akik izraeli állampolgárként részt vehetnek a Kneszet megválasztásában. Ugyanezen a területen mintegy 3,1 millió palesztin él izraeli katonai ellenőrzés alatt, akik nem rendelkeznek szavazati joggal az izraeli parlamenti választásokon. Ez jelentős különbséget jelent az ugyanazon térségben élő lakossági csoportok politikai jogai között. A helyzet különösen vitatott, mivel a palesztin lakosság mindennapi életét számos olyan izraeli katonai és közigazgatási döntés befolyásolja, amelyek meghozatalába közvetlen választói beleszólásuk nincs.

A megszállt Kelet-Jeruzsálemben több mint 230 ezer szavazati joggal rendelkező izraeli él, mellettük pedig mintegy 350 ezer olyan palesztin lakos, akik nem szavazhatnak az izraeli parlamenti választáson. A különbség egyik fontos oka az eltérő állampolgársági és jogállási helyzet, mivel a kelet-jeruzsálemi palesztinok többsége nem rendelkezik izraeli állampolgársággal. A Gázai övezetben élő mintegy kétmillió palesztinnak szintén nincs szavazati joga a Kneszet megválasztásakor. A Guardian a Nemzetközi Bíróság jogi álláspontjára hivatkozva hangsúlyozza, hogy a gázai lakosság izraeli megszállás alatt él, miközben nem vehet részt az izraeli országos választásokon.

A választójog eltérő szabályai és a megszállt területek helyzete tovább mélyítik az izraeli–palesztin konfliktus körüli politikai és társadalmi vitákat. A keddi választás ugyanakkor közvetlenül az izraeli állampolgárok számára ad lehetőséget arra, hogy döntsenek parlamentjük összetételéről, és ezen keresztül az ország következő kormányának irányvonaláról. A közvélemény-kutatások alapján a Netanjahu vezette koalíció elveszítheti többségét, de a megosztott ellenzék és a kisebb pártok bizonytalan helyzete miatt a választás után elhúzódó koalíciós tárgyalásokra is szükség lehet.