Szakértőket hallgat meg a spontán privatizációt vizsgáló bizottság

A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését vizsgáló bizottság első ülésén döntött a novemberi meghallgatásokról és a munkatervről.

Ungváry Krisztián, Romsics Ignác és Borvendég Zsuzsanna történészt, valamint Lentner Csaba közgazdászt kérik fel, hogy tartsanak előadást novemberben a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságban – mondta Lovkó Csaba (TISZA) a bizottság elnöke a testület első, csütörtöki ülésén Budapesten.

A meghallgatásra felkért előadók személyéről egyhangúlag döntött a bizottság.

Lovkó Csaba az előadók felkérését azzal indokolta, hogy az Országgyűlés az 1987-2000 közötti privatizációs folyamatok vizsgálatával bízta meg a bizottságot, ezért hasznos lenne a témát részletesen ismerő, akár tudományos szinten is kutató szakemberek meghallgatása.

A bizottság munkája kapcsán jelezte, az 1987-2000 közötti privatizációs folyamatok vizsgálata azért is fontos, mert az emberek joggal várnak választ arra, miként zajlott ez a folyamat és hogyan veszett el jelentős állami vagyon.

Rámutatott, hogy

„a múltban már sok bizottság vizsgálta a privatizáció folyamatát, de ezek csak speciális témákat tekintettek át, vagy nem voltak mentesek a politikától. Ezért a mostani vizsgálóbizottság történelmi felelőssége, hogy objektíven, pártatlanul, széles körű információt adjon át az Országgyűlésnek és az embereknek.”

Az ülésen a bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták a testület ügyrendjét, a munkaterv megvitatásánál azonban már merültek fel problémák.

Lovkó Csaba elmondta, meglátása szerint a magyar privatizáció öt eltérő időszakra bontható. Ebben még egyet is értettek a képviselők, Szalai Piroska (Fidesz) azonban kifogásolta, hogy a munkatervben az 1998-2000 közötti időszakot összekötötték a privatizáció felgyorsulásával.

Szalai Piroska indoklásában kifejtette, a történelmi és gazdasági tények alapján valójában nem 1998 után gyorsult fel a magyar privatizáció, hiszen annak csúcspontja a stratégiai ágazatok, így az energiaipar, bankok, távközlés tömeges értékesítése és az ÁPV Rt. felállítása volt, tehát 1995 és 1997 között a Horn kormány idején történt meg.

Hozzátette,

„az 1998-2000 közti időszak az első Orbán kormányhoz köthető, ekkor a privatizáció jelentősen lassult és háttérbe szorult, mivel a privatizálható állami vagyon döntő része már magánkézbe került. Ezért az első Orbán kormány a stratégiájában a megmaradt állami vagyon megtartására, működtetésére és hosszú távú kezelésére helyezte a hangsúlyt.”

Veres Ádám (Tisza) egyetértett abban a fideszes képviselővel, hogy a privatizáció üteme 1998-tól mérséklődött.

Végül a bizottság ennek megfelelően fogadta el a munkaterv ötödik korszakát, amely az 1998-2000 közti időszakot nem a privatizáció gyorsulásához, hanem mérséklődéséhez kötötte.

Lovkó Csaba, a bizottság elnöke, az ülés végén közölte, a testület a november 2-án kezdődő héten ül össze újra, ekkor kívánják majd meghallgatni az előadásra felkért kutatókat.