Donald Trump szövetségeseket veszített a szerbiai és brazíliai választásokon

Az Egyesült Államokban november 3-án, kedden tartják a félidős választásokat, ahol az amerikai választók döntenek a kongresszusi képviselőikről, és bár a nemzetközi események közvetlenül nem befolyásolják az amerikai voksolást, a Deutsche Welle beszámolója szerint a szerbiai és brazíliai választási eredmények mégis kedvezőtlenek Donald Trump számára. A két országban ugyanis olyan politikai erők kerültek vagy maradtak hatalmon, amelyek nem tartoznak a volt elnök szövetségesei közé, ami tovább szűkíti a nemzetközi támogatói kört.

Brazíliában a hivatalban lévő elnök, Luiz Inacio „Lula” da Silva győzelme jelentős kudarc a Trump-tábor számára, amely korábban Jair Bolsonaro, majd annak fia, Flavio Bolsonaro sikerében reménykedett. Lawrence J. Haas, az American Foreign Policy Council vezető kutatója szerint Trump szoros kapcsolatot ápolt a Bolsonaro családdal, és kifejezetten negatívan viszonyul Lula elnökhöz, így a két ország közötti kapcsolatok a jövőben is hűvösek maradhatnak.

Flavio Bolsonaro ellen jelenleg korrupció és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás, a választási vereség után pedig Floridába távozott. Az amerikai külügyminisztérium a folyamatban lévő jogi eljárások ellenére vízumot biztosított számára és családjának. A politikus nem ismerte el vereségét, és szabálytalanságokra hivatkozik, ami kísértetiesen emlékeztet Trump 2020-as amerikai választásokkal kapcsolatos, megalapozatlan állításaira.

Trump a brazíliai választások kapcsán úgy fogalmazott: „Őszintén szólva, ez egy újabb elcsalt választásnak tűnt. A választásoknak vitathatatlannak kell lenniük – és ez nagyon rosszul festett a szememben.”

Szerbiában Aleksandar Vucic elnöki pozíciója került veszélybe, aki 2017 óta irányította az országot. Vucic a választások előtt lemondott, hogy miniszterelnökként folytassa, ám a politikai változások meggyengítették Trump egyik legfontosabb európai szövetségesét. Vucic korábban többször is hangsúlyozta, hogy hasonlóan gondolkodik, mint az amerikai elnök, és a CPAC (Conservative Political Action Conference) is tervezett vele közös rendezvényt Belgrádban.

A két politikus közötti hasonlóság abban is megmutatkozik, hogy Vucic sokkal pozitívabb viszonyt ápolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint a legtöbb európai vezető. Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, és továbbra is orosz nyersanyagokat vásárol. A szerb állami média Vucic irányítása alatt következetesen pozitívabb képet festett Oroszországról, mint az Európai Unióról.

Trump szintén egyre nyitottabbnak mutatkozik Moszkva felé. Különmegbízottja, Steve Witkoff nemrégiben „humanitáriusnak” nevezte Putyint, maga Trump pedig egy interjúban elismerte, hogy jobban kijön az orosz vezetővel, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Vucic-kormány távozása azt jelenti, hogy Trump elveszítette egyik kevés európai szövetségesét, aki hasonló nézeteket vallott.

Izraelben a helyzet még nem teljesen tisztázott, bár a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali blokk vezet. A szavazatok több mint 96%-ának összesítése után a helyzet továbbra is bizonytalan, a koalíciós tárgyalások pedig várhatóan nehézkesek lesznek. Netanjahu és Trump szoros szövetségesek, közösen indítottak akciókat Irán ellen, és Trump elnöksége alatt költöztette át az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe, ami jelentős diplomáciai lépés volt.

A jeruzsálemi költözés rendkívül vitatott döntés volt, mivel mind Izrael, mind a palesztinok saját fővárosuknak tekintik a várost. Netanjahu tábora üdvözölte a lépést, és jelenleg az Egyesült Államok továbbra is Izrael legfontosabb partnere, míg Izrael kulcsfontosságú regionális szövetségese az USA-nak. Nem világos, milyen lenne a kapcsolatuk egy esetlegesen más összetételű izraeli kormánnyal.

A szakértők szerint a külpolitikai kudarcok ellenére a félidős választások kimenetelét elsősorban belföldi tényezők határozzák meg. Az amerikai választókat leginkább a megélhetési költségek aggasztják, és sokan ellenzik az Iránnal szembeni katonai fellépést. Trump népszerűségi mutatói jelenleg történelmi mélyponton vannak, ami komoly kihívást jelent a Republikánus Párt számára a közelgő voksoláson.

Lawrence J. Haas szerint Trump a legrosszabb népszerűségi mutatókkal rendelkezik a félidős választások előestéjén, mint bármely elnök Harry Truman 1946-os hivatali ideje óta. Ez a belső elégedetlenség, párosulva a nemzetközi szövetségesek elvesztésével, nehéz helyzetbe hozza a volt elnököt.

A politikai elemzők szerint a nemzetközi szövetségesek elvesztése szimbolikus jelentőséggel bír, ugyanakkor a választói hangulatot az Egyesült Államokon belüli gazdasági és társadalmi folyamatok alakítják. A választók döntései a következő napokban nemcsak az ország jövőjét, hanem a globális politikai szövetségi rendszerek stabilitását is alapjaiban határozhatják meg.

A választási eredmények elemzése során látható, hogy a populista vezetők globális hulláma megtörni látszik. A szerbiai és brazíliai változások azt jelzik, hogy a választók egyre inkább elfordulnak azoktól a politikai irányzatoktól, amelyek a Trump-féle retorikát és stílust követik.

A jövőbeli diplomáciai kapcsolatok alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogyan viszonyul a megválasztott új vezetés az Egyesült Államokhoz. A hűvös viszony, amelyet a szakértők Lula elnöksége alatt jósolnak, újabb kihívást jelenthet a washingtoni külpolitikának a következő években.