A fokozatosság elvét követve jelentős átalakításokra van szükség a magyarországi erdőgazdálkodásban – jelentette ki Gajdos László élő környezetért felelős miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető beszámolója szerint a minisztérium megalakulásakor számos kihívással szembesültek, mivel az előző kormányzati időszakból több megoldatlan probléma maradt hátra. Korábban az erdőket sok esetben csupán „fabányának” tekintették, a gazdálkodás pedig profitorientált volt, emellett olyan régóta húzódó ügyek is rendezésre várnak, mint az azbesztkérdés. A miniszter kiemelte, hogy a tárca már megkezdte az egyeztetéseket a civil szervezetekkel.
Csökkenő fakitermelés és új szemlélet
Jelentős eredményként értékelte, hogy az idei évben a tervezettnél 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki az országban. Bár a korábban megkötött szerződések miatt idén ennél nagyobb mértékű visszatartásra nincs lehetőség, jövőre a csökkentés mértéke elérheti az 1 millió köbmétert is. Gajdos László hangsúlyozta, hogy a vágásos gazdálkodás helyett a biológiai sokféleségre és az ökológiai típusú gazdálkodásra kell törekedni.
Végtelen abnormális fákat azért termelni, hogy biomassza-erőművekben égjenek el, ezek működtetését át kell gondolni a fokozatosság elve alapján, akárcsak az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell.
A miniszter bejelentette, hogy januártól az erdőgazdaságok működése a nonprofit irányba mozdul el, az irányításukra pedig pályázatokat írnak ki az új szemlélet érvényesítése érdekében. A tárcavezető bízik abban is, hogy a következő évek során mind az erdővel borított területek, mind a védett erdők aránya jelentősen nőhet.
Természetvédelmi kihívások és jövőbeli tervek
Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár rámutatott, hogy bár Magyarországon az erdők 41,5 százaléka védett, a vágásos gazdálkodás az erdőterületek 90 százalékát érinti, így a faanyag jelentős része védett területekről származik. A 2010 után többször enyhített előírások miatt a mikroklíma és az élővilág is sérült. A szeptember 30-ával véget ért fakitermelési moratóriumra azért volt szükség, hogy az új tárcának legyen ideje áttekinteni a faanyaghasználat rendszerét.
A minisztérium hosszú távon azt kívánja elérni, hogy védett és Natura 2000-es erdő ne lehessen vágásterület, illetve csak nagyon kíméletes legyen a fakitermelés, az ellátásbiztonságot pedig a kevésbé értékes erdők biztosítsák. Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tárcának több évtizedes folyamatokat kell felülvizsgálnia. Kiemelte, hogy a vágásos üzemmód már 2027-ben vissza fog szorulni, a klímatörvény elfogadását követően pedig az új erdőtörvény tervezete is elkészülhet.
A minisztérium az elmúlt fél évben megkezdett munkát bizakodásra okot adónak értékeli, amely a jövőben érdemi változást hozhat a hazai környezetvédelemben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.