Ratifikálta Grönland a háromoldalú biztonsági megállapodást az Egyesült Államokkal

A Deutsche Welle beszámolója szerint Grönland parlamentje kedden hivatalosan is jóváhagyta azt a háromoldalú biztonsági és katonai hozzáférési megállapodást, amelyet az Egyesült Államokkal és Dániával kötöttek. A döntés utat nyit az amerikai katonai jelenlét jelentős kiterjesztése előtt a stratégiai elhelyezkedésű és ásványkincsekben gazdag szigeten. Az egyezmény aláírása mögött hónapokig tartó tárgyalássorozat állt, amelyet végül szeptemberben, az ENSZ New York-i közgyűlésének margóján véglegesítettek Donald Trump amerikai elnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő részvételével.

Új katonai bázisok és védelmi rendszerek

A megállapodás értelmében két új amerikai katonai bázis létesülhet a területen, emellett lehetővé válik a „Golden Dome” névre keresztelt rakétavédelmi rendszer telepítése is. Bár az egyezmény megerősíti Grönland dán fennhatóság alatti státuszát, egyúttal nyomatékosítja a grönlandiak önrendelkezési jogát is. A sziget külügyminisztere, Mute Egede a nuuki szavazást megelőzően hangsúlyozta: „El kell fogadnunk, hogy a béke és a stabilitás már nem tekinthető magától értetődőnek”.

Politikai viták és gazdasági aggályok

Bár a törvényhozók többsége már a múlt hónapban támogatásáról biztosította a tervezetet, akadtak ellenzői is. Pele Broberg, a függetlenségpárti Naleraq párt elnöke kétségbe vonta a megállapodás valódi hasznát Grönland számára. Szerinte a sziget nem nyer érdemi gazdasági előnyt az egyezményből, miközben a jövőbeli független állam szempontjából kedvezőbb feltételekre lenne szükség. A megállapodás hatályba lépéséhez még a dán parlament jóváhagyása is szükséges, amelynek szavazását november 19-re tűzték ki Koppenhágában.

Előzmények és diplomáciai feszültségek

A megállapodás enyhíti azt a nyomást, amelyet Donald Trump gyakorolt a térségre. Az amerikai elnök még 2026 januárjában vetette fel a sziget feletti ellenőrzés igényét, és katonai erő alkalmazásával, valamint kereskedelmi vámokkal fenyegetőzött, ha nem teljesítik követeléseit. Trump állítása szerint Dánia nem tett eleget a terület védelméért a Kína és Oroszország felől érkező, meg nem nevezett fenyegetésekkel szemben. A diplomáciai feszültségek akkor csillapodtak, amikor január 21-én, a davosi Világgazdasági Fórumon Trump találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, és bejelentették a megállapodás koncepcióját.

Szakértők szerint a mostani egyezmény lényegében ugyanazt a célt szolgálja, mint amit az 1951-es megállapodás már korábban is biztosított az Egyesült Államoknak, amely jelenleg is fenntartja a Pituffik Űrbázist. A kritikusok szerint a mostani megállapodás a Trump által támasztott szélsőséges követelések és fenyegetések nélkül is létrejöhetett volna, elkerülve ezzel a szövetségesi kapcsolatok felesleges megterhelését.