Kormányalakítási tárgyalások kezdődnek Izraelben a választási patthelyzet után

Az RTÉ beszámolója szerint Izrael elnöke, Isaac Herzog megkezdte a hivatalos egyeztetéseket arról, kinek adja át a kormányalakítási megbízást, miután az október 27-i választások eredményeként sem a jelenlegi miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, sem a kihívója, Gadi Eisenkot nem szerzett elegendő mandátumot a kormányzáshoz szükséges 61 fős többséghez a 120 tagú parlamentben. Bár az elnöki tisztség alapvetően ceremoniális jellegű, a döntés, hogy ki kapja meg az első lehetőséget a kormányalakításra, kulcsfontosságú a politikai válság megoldásában, és a folyamat hetekig, vagy akár hónapokig is elhúzódhat, ami végső soron új választásokhoz is vezethet.

Isaac Herzog hivatala közölte, hogy a tárgyalásokat szándékosan a kisebb pártokkal kezdi, hogy minél szélesebb körben megismerhesse a politikai álláspontokat, és csak a folyamat végén, várhatóan holnap késő este találkozik a két legnagyobb tömb vezetőivel. Az elnök nyilatkozatai alapján felmerült a lehetősége annak, hogy megpróbálja rávenni a pártvezetőket egy egységkormány létrehozására, remélve, hogy ezzel stabilitást hozhat az országba, amely a három éve tartó háború és a miniszterelnök keményvonalas jobboldali politikája miatt élesen megosztottá vált.

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján Benjamin Netanjahu blokkja 53, míg Gadi Eisenkot szövetsége 48 mandátummal rendelkezik. A kihívó elméletileg elérhetné a szükséges többséget, ha szövetségre lépne az arab kisebbségi pártokkal, amelyek mandátumszáma 19-re emelkedett a kormány politikája elleni tiltakozásként, ám az ellenzéki oldalon többen is elzárkóznak attól, hogy nem zsidó politikusok szavazataira támaszkodjanak.

A kampányt és az azt követő időszakot súlyos vádak kísérték. Benjamin Netanjahu választási csalással vádolta az arab pártokat, azt állítva, hogy azok „ellopták” a szavazatokat. Az izraeli főügyész vizsgálatot kezdeményezett a Shin Bet hírszerző ügynökségnél, ugyanakkor jelezte, hogy eddig semmilyen konkrét bizonyítékot nem tártak eléjük. Az érintett arab vezetők visszautasították a vádakat, Gadi Eisenkot pedig élesen bírálta a miniszterelnököt, szerinte a vádaskodás egyfajta „pogrom a demokrácia ellen”.

Az elnök, aki korábban a már megszűnt baloldali Munkáspártban politizált, de jelenleg hivatalosan pártokon felüli állást tölt be, hangsúlyozta, hogy „friss gondolkodásra” van szükség az újabb választások elkerülése érdekében. Hivatala közleményében kiemelte: „Fontos minden lehetőséget kimeríteni, szélesíteni a párbeszédet és feltérképezni minden olyan utat, amely előmozdíthatja a folyamatot”. Az elnök akár több fordulót is tarthat, mielőtt döntést hozna.

Az elnök által megbízott személynek 28 nap áll rendelkezésére a kormány megalakítására, amely szükség esetén 14 nappal meghosszabbítható. Amennyiben ez a kísérlet kudarcot vall, a mandátumot más kaphatja meg. Ha a második próbálkozás is eredménytelen, a parlamentnek 21 napja van egy jelölt megnevezésére, ellenkező esetben új választásokat kell kiírni. A korábbi tapasztalatok alapján a folyamat elhúzódhat: 2022 novemberében Benjamin Netanjahunak 58 napra volt szüksége a kormányalakításhoz.

A háttérben zajló folyamatokra rányomja a bélyegét a miniszterelnök elleni korrupciós eljárás is, amely miatt a hatalom elvesztése számára a mentelmi jog megszűnését és börtönbüntetés kockázatát is jelentheti. A kampány utolsó szakaszában Benjamin Netanjahu többször is utalt arra, hogy teljes körű háborút indítana Irán ellen, míg Gadi Eisenkot a választás éjszakáján figyelmeztette a hadsereget, hogy ne hajtson végre olyan utasításokat, amelyek csak a miniszterelnök „politikai igényeit” szolgálják.

Az ellenzéki vezetők elutasítják a miniszterelnök által szorgalmazott „széles nemzeti kormány” ötletét, hivatkozva a kormányfő személyére és a 2023. október 7-i támadás megelőzésének kudarcára. Egy stratégiai megbeszélésen az ellenzéki vezetők megfogadták, hogy gyorsan cselekszenek a kormányváltás érdekében, bár konkrét terveket nem osztottak meg. Yousef Jabareen, a legnagyobb arab többségű párt vezetője szerint az ellenzéknek el kell fogadnia a „politikai valóságot” és össze kell fognia a kormányfő eltávolítása érdekében.

Benjamin Netanjahu folyamatosan figyelmeztette a zsidó választókat, hogy az ellenzék együttműködik az arab pártokkal, amelyeket azzal vádol, hogy támogatják a Hamászt. Ezzel szemben az arab-izraeli pártok vezetői egyhangúlag elítélték a 2023. október 7-i támadást, anélkül, hogy a palesztin iszlamista mozgalmat terrorszervezetként írták volna le.