Az elhízás mértéke is befolyásolhatja az akut hasnyálmirigy-gyulladás kimenetelét

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás kimenetelét jelentősen befolyásolhatja a beteg testsúlya, derült ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak nemzetközi vizsgálatából. A több mint 2200 beteg adatait elemző tanulmány szerint az elhízás növeli a létfontosságú szervek működési zavarának esélyét.

A Pancreatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az elhízással élő betegeknél a súlyos lefolyás esélye több mint háromszoros is lehet. A szakemberek ezért hangsúlyozzák, hogy akár már a kisebb mértékű, fokozatos fogyás is hozzájárulhat a súlyos szövődmények kockázatának csökkentéséhez.

Nemzetközi kutatás a testsúly és a betegség összefüggéseiről

A vizsgálat során az egyetem kutatói 13 ország 29 egészségügyi intézményéből összesen 2244 akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteg adatait elemezték. Testsúly és testmagasság alapján meghatározták a betegek testtömegindexét (BMI), majd ennek megfelelően különböző csoportokba sorolták őket. Ezután megvizsgálták, hogy a normál testsúly, a túlsúly és a különböző mértékű elhízás esetén hogyan alakult a betegség lefolyása és milyen gyakran jelentkeztek súlyos szövődmények.

A nemzetközileg elfogadott testtömegindex-besorolás szerint egy 180 centiméter magas férfinál a normál testsúly felső határa körülbelül 81 kilogramm, míg az enyhe elhízás 97,2 kilogrammnál kezdődik. A kutatás szerint a normál testsúlyú betegekhez képest már ebben a kategóriában is több mint kétszeres volt a szervi elégtelenség, vagyis a létfontosságú szervek – például a vese, a tüdő vagy a szív – súlyos működési zavarának esélye.

A betegség mechanizmusa és kockázati tényezői

Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén az emésztőenzimek ahelyett, hogy a vékonybélben fejtenék ki hatásukat, már a hasnyálmirigyben idő előtt aktiválódnak és károsíthatják annak szöveteit, gyulladást idézve elő. A betegséget leggyakrabban epekő vagy túlzott alkoholfogyasztás váltja ki. Ez a hirtelen fellépő, jellemzően erős hasi fájdalommal járó megbetegedés Magyarországon évente mintegy 5 ezer embert érint. Ugyan a betegség 70 százalékban enyhe lefolyású, súlyosabb esetben a halálozási arány akár 30 százalék is lehet.

A túlsúllyal élők szervezetében még panaszmentes állapotban is folyamatosan jelen van egy enyhe fokú állandó gyulladás. Éppen ezért, amikor egy váratlan betegség megtámadja őket, a szervezetük védekezőrendszere hajlamos túl hevesen reagálni, ami ronthatja a kilátásaikat

Szentesi Andrea, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának témavezetője, a Pécsi Tudományegyetem tudományos munkatársa, a tanulmány első szerzője magyarázta a betegség súlyosságának egyik potenciális okát. A szakember hozzátette: a gyógyulás esélyeit tovább ronthatják a túlsúlyhoz köthető egyéb társbetegségek – például a keringési zavarok –, illetve az olyan súlyos elhízásból fakadó fizikai problémák, mint a nehezített légzés.

Az életmódváltás és a jövőbeli kutatások

Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetének és Transzlációs Medicina Központjának igazgatója, a tanulmány utolsó szerzője szerint a betegek számára a legfontosabb üzenet, hogy az elhízás nemcsak hosszú távon, hanem egy váratlanul kialakuló akut betegség esetén is ronthatja a kilátásokat. Kiemelte, hogy a betegség súlyosabb lefolyását befolyásoló tényezők leküzdése az egészségtudatos életmód kialakítását is igényli, bár a testsúlycsökkentés sok beteg számára rendkívül nehéz.

A kutatók a kórházi kezeléseket követő vizsgálatok fontosságára is felhívják a figyelmet. Mivel a gyulladás miatt később akár cukorbetegség vagy emésztési problémák is kialakulhatnak, ezek korai felismerésében és kezelésében fontos szerepe van a szakemberek – köztük orvosok, dietetikusok és pszichológusok – összehangolt munkájának. A vizsgálatok ugyanakkor nem állnak meg az elhízás mértékének elemzésénél. Egy jelenleg is folyamatban lévő tanulmányban a szakemberek már azt kutatják, miként befolyásolhatják az akut hasnyálmirigy-gyulladás kimenetelét az olyan további életmódbeli tényezők, mint az alvásminőség, a stressz, a táplálkozás vagy a fizikai aktivitás.

A kutatás rávilágít az egészségtudatos életmód és a testsúlykontroll jelentőségére, amelyek a súlyos szövődmények megelőzésében is kulcsszerepet játszhatnak.