A lakáspiac legfontosabb mutatói
| Mutató | Változás |
|---|---|
| Összevont lakásár, egy év alatt | 1,4% |
| Összevont reállakásár, egy év alatt | 2,0% |
| Használt lakások, előző negyedév | 4,2% |
| Használt lakások, egy év alatt | 4,2% |
| Lakáspiaci forgalom éves változása | 56% |
| Európai Unió éves lakásár-változása | -0,8% |
negyedévben már számottevően csökkent. Hasonló folyamatok jellemezték a lakásárak alakulását: a megelőző évi kiugrás után lassult, majd megállt az árak növekedése. 2026 II. negyedévében az egy évvel korábbinál 11%-kal magasabb áron keltek el a lakások, az előző negyedévvel összevetve viszont már kisebb árcsökkenés figyelhető meg. Az Európai Unió 27 tagállamának II. negyedévi, összesített nominális lakáspiaci árindexe 4,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Mérséklődött a lakáspiaci forgalom 2026 I–II. negyedévében
2025-ben 15%-kal nőtt a lakáspiaci forgalom a megelőző évihez képest. A háztartások által megvásárolt lakások száma elérte a 150 ezret, és ebből mintegy 10 ezer új építésű volt.
| Év, negyedév | Összes eladott lakás | Ebből: | |
|---|---|---|---|
| használt lakás | új lakás | ||
| 2007 | 191,2 | 184,8 | 6,4 |
| 2008 | 154,1 | 140,0 | 14,1 |
| 2009 | 91,1 | 82,9 | 8,3 |
| 2010 | 90,3 | 85,5 | 4,8 |
| 2011 | 87,7 | 83,9 | 3,9 |
| 2012 | 86,0 | 83,3 | 2,6 |
| 2013 | 88,7 | 86,4 | 2,3 |
| 2014 | 113,8 | 110,5 | 3,3 |
| 2015 | 134,1 | 130,7 | 3,4 |
| 2016 | 146,3 | 141,4 | 4,9 |
| 2017 | 153,8 | 147,7 | 6,1 |
| 2018 | 163,7 | 154,6 | 9,1 |
| 2019 | 157,0 | 145,8 | 11,2 |
| 2020 | 134,0 | 125,0 | 9,0 |
| 2021 | 160,7 | 148,7 | 12,0 |
| 2022 | 138,0 | 127,7 | 10,3 |
| 2023 | 105,2 | 98,6 | 6,6 |
| 2024 | 131,1 | 124,0 | 7,1 |
| 2025 | 150,1 | 139,8 | 10,3 |
| 2026. I–II. (az adatok zárásáig beérkezett) | 64,0 | 59,1 | 4,9 |
2026 I. negyedévében az eddig regisztrált 34,7 ezer eladás 5,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az adatok beérkezése még nem fejeződött be, de az elmúlt évek gyakorlatához képest jelentősen felgyorsult, így az adatok teljes beérkezése után az I. negyedévi lakáspiaci forgalom megközelítheti az egy évvel korábbi 36,6 ezres szintet. A II. negyedévre vonatkozóan eddig 29,3 ezer eladás került rögzítésre. Ez az érték várhatóan az összes adat beérkezése után is elmarad majd a megelőző év azonos időszakitól, becslésünk szerint mintegy tizedével.
2025-ben az új lakások részesedése a teljes forgalomból 6,8% volt, majd 2026 I–II. negyedévében 7,7%-ra emelkedett. 2026 I–II. negyedévében 26%-kal növekedett az értékesítésre épített lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest, ez is hozzájárulhatott az enyhén emelkedő újlakásarányhoz.
2025 III. negyedévében kiemelkedő mértékben, éves összehasonlításban 24%-kal nőttek a lakásárak. Az Otthon Start Program indulásához köthető kiugrás után az árak emelkedése fokozatosan lassult, és az összevont nominális lakáspiaci árindex 2026 II. negyedévében már csak 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel párhuzamosan a reál-áremelkedés 19%-ról 8,5%-ra csökkent.
Negyedéves összevetésben már mérséklődtek is a lakásárak 2026 II. negyedévében: nominálisan 1,4, reálértelemben 2,0%-kal lettek alacsonyabbak az előző negyedévihez képest.
A nominális árak 6,7, a reállakásárak 4,9%-kal haladták meg 2026 II. negyedévében a 2025. évi bázist. A nominális lakásárak 4,0-, a reálárak pedig 2,3-szeresét tették ki a 2015. évi szintnek.
A 2025. III. negyedévi kiugró áremelkedés főként a használt lakások piacán jelentkezett. Éves összehasonlításban ekkor 25%-kal emelkedtek a nominális használtlakás-árak, ami 2026 I. negyedévére 15, majd a II. negyedévre 12%-ra mérséklődött. Az új lakások piacán a lassabban alkalmazkodó kínálat mellett az árak is visszafogottabban reagáltak, mint a használt lakásokén: a 2025 III. negyedévi 15% után 2026 II. negyedévére 3,0%-ra csökkent az új lakások áremelkedése. A támogatott lakáshitelezési küszöböt meghaladó újlakásár-szint mellett ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az újlakás-árakat az egy-két évvel korábban megkötött szerződések határozzák meg, és ez késlelteti a piaci hatások megjelenését.
Az összevont reállakásár-index hosszabb távú alakulását 2022 IV. negyedévétől öt negyedéven át csökkenés, majd 2024 I. negyedévétől folyamatos emelkedés jellemezte. A 2025. III–IV. negyedévi 19%-os éves reálár-emelkedés a megfigyelések kezdete óta mért legmagasabb érték. A 2026. év első felének alacsonyabb növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a viszonyítás alapját már egy megemelkedett előző év azonos időszaki bázis adta.
Ugrásszerűen nőtt a lakáspiaci forgalom összértéke 2025-ben
A végleges adatok alapján 2025-ben a lakáspiaci forgalom 6591 milliárd forint volt, 36%-kal több, mint egy évvel korábban. A nagymértékű növekedéshez hasonló mértékben járult hozzá mindkét alábbi tényező: a forgalom bővülése 44, az emelkedő árszínvonal 56%-kal.
A budapesti lakások adásvétele 2541 milliárd forint értékben zajlott, amely a piaci forgalom 39%-át tette ki. A közép-magyarországi nagyrégió 53, Dunántúl 26, Alföld és Észak 21%-kal részesedett az összforgalomból.
Az év során 162 milliárd forint értékben folyósítottak hiteleket a pénzintézetek új lakások vásárlására, ez a 852 milliárd forintot kitevő újlakás-piac forgalmának 19%-át fedezte. A használt lakások vásárlására összesen 1502 milliárd forint hitelt nyújtottak, ami az 5739 milliárd forintot kitevő használtlakás-forgalom 26%-át tette ki.
Minden települési kategóriában kevesebb lakáseladás történt
2025 III. negyedévében az országos összesített forgalom 28%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Kiemelkedő bővülés következett be a nagyobb vidéki városokban, ahol az Otthon Start Program feltételei kevésbé korlátozták a támogatás felhasználását: a megyeszékhelyeken 47, a kisebb városokban 28%-kal nőtt a lakáseladások száma. Budapesten 21, a községekben pedig 20%-kal több lakást adtak el, mint egy évvel korábban.
2025 IV. negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest még emelkedett, de a megelőző negyedévi kiugráshoz képest már mérséklődött a lakáspiaci forgalom. A lassulás 2026-ban is folytatódott, és 2026 II. negyedévében már valamennyi településkategóriában számottevően kisebb volt a lakáspiac forgalma, mint egy évvel korábban.
A fővárosban és vidéken is megállt az árak emelkedése
2026 II. negyedévében a használt lakások 42,3 millió forintos országos átlagára 4,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ugyanakkor az előző negyedévitől 4,5%-kal elmaradt. Az egy négyzetméterre jutó használtlakás-árak ugyancsak csökkentek, az előző negyedévi 679 ezerről 652 ezer forintra.
A II. negyedévben az új lakások átlagosan 79,3 millió forintba kerültek, ami 1,2%-kal elmaradt az I. negyedévitől. Ugyanakkor a négyzetméterárak a jellemző lakásméretek csökkenésének következtében tovább emelkedtek (4,9%), és megközelítették az 1,4 millió forintot.
2026 II. negyedévében a használt lakások piacán
- Budapesten a lakások négyzetméterára megközelítette az 1,3 millió forintot. A családi házakban 9,3, a társasházakban 4,9, míg a panellakótelepeken 11%-kal drágultak a lakások egy év alatt. A családi házakban 1,0 millió, a panelházakban 1,2 millió, a nem panel társasházakban 1,3 millió forintos négyzetméteráron keltek el a lakások.
- Egy budapesti használt lakás ára átlagosan 69 millió forint volt. A családi házakban átlagosan 103, a társasházakban 69, a panellakótelepeken 61 millió forintért keltek el a lakások. Ez utóbbi lakástípus drágult a leginkább, 8,4%-kal az előző év azonos időszakihoz képest.
- A főváros pesti külső és átmeneti kerületeiben az alacsonyabb árszínvonal mellett nagyobb arányú, 8–10%-os áremelkedés történt, míg a pesti belső és a budai kerületekben jellemző magasabb árak kevésbé, 3–4%-kal emelkedtek egy év alatt.
- A megyeszékhelyek lakáspiacán is a panellakások drágultak a leginkább (17%), megelőzve a nem panel társasházi lakásokat (14%) és a családi házakat (11%).
- E városok közül továbbra is Debrecen lakásárai voltak a legmagasabbak, egyúttal ez lett az első megyeszékhely, ahol a négyzetméterár átlépte az 1 millió forintot. Ugyanakkor az árak növekedése itt (8,6%) elmaradt a kategória 15%-os átlagától.
| Megyeszékhely | Átlagos m2-ár | |
|---|---|---|
| ezer Ft | a 2025 II. negyedévi ár %-ában | |
| Debrecen | 1014 | 108,6 |
| Veszprém | 948 | 115,3 |
| Győr | 928 | 109,7 |
| Szeged | 916 | 112,7 |
| Székesfehérvár | 859 | 112,5 |
| Pécs | 818 | 119,4 |
| Kecskemét | 801 | 124,4 |
| Eger | 709 | 110,3 |
| Nyíregyháza | 701 | 119,7 |
| Szombathely | 698 | 108,0 |
| Tatabánya | 685 | 109,8 |
| Zalaegerszeg | 628 | 115,5 |
| Szekszárd | 623 | 121,1 |
| Kaposvár | 594 | 126,8 |
| Szolnok | 581 | 120,8 |
| Miskolc | 552 | 119,6 |
| Békéscsaba | 467 | 109,8 |
| Salgótarján | 312 | 121,1 |
- A balatoni agglomerációban a 967 ezer forintos négyzetméterár 7,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
- A budapesti agglomeráció árnövekedése (13%) magasabb volt a fővárosénál (11%), míg a vidéki városok vonzáskörzetében (11%) szintén az utóbbihoz hasonló mértékben nőttek az árak.
- Dunántúl, illetve Alföld és Észak nagyrégióban 2026 II. negyedévében általában csökkentek az árak az előző negyedévhez képest, viszont egy év alatt a többlakásos épületekben (beleértve a panellakásokat is) 16–18, a családi házakban 10–12%-os áremelkedés történt.
Kevesebb volt a külföldi vevő
2025-ben 5,6 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vásárlásaik 251 milliárd forintot kitevő összértéke a teljes lakáspiaci forgalom 3,8%-át adta.
| Megnevezés | Vásárolt lakások száma | 65 éves és idősebb vevők aránya, % | Budapesti vásárlások aránya, % | Átlagos lakásár, millió Ft | Átlagos négyzetméterár, millió Ft |
|---|---|---|---|---|---|
| Németország | 1404 | 30,0 | 5,6 | 33,4 | 0,3 |
| Románia | 760 | 9,2 | 7,2 | 15,7 | 0,2 |
| Szlovákia | 661 | 6,3 | 15,0 | 40,6 | 0,5 |
| Kína | 410 | 3,0 | 91,7 | 89,2 | 1,3 |
| Hollandia | 373 | 26,6 | 5,4 | 25,8 | 0,3 |
| Ausztria | 233 | 20,3 | 5,6 | 39,2 | 0,5 |
| Vietnam | 120 | 3,4 | 90,0 | 87,4 | 1,2 |
| Ukrajna | 115 | 8,0 | 33,0 | 46,8 | 0,7 |
| Oroszország | 106 | 11,8 | 67,0 | 91,2 | 1,4 |
| Egyesült Királyság | 102 | 10,6 | 26,5 | 51,0 | 0,6 |
| Izrael | 89 | 9,6 | 83,1 | 61,0 | 1,2 |
| Franciaország | 86 | 7,1 | 65,1 | 85,2 | 1,1 |
| Svájc | 85 | 27,4 | 14,1 | 41,8 | 0,5 |
| Olaszország | 84 | 18,1 | 54,8 | 62,3 | 0,9 |
| Belgium | 84 | 21,7 | 13,1 | 29,0 | 0,3 |
| Egyéb EU-tagállam | 269 | 11,1 | 37,9 | 56,3 | 0,8 |
| Többi ország | 580 | 6,4 | 62,4 | 68,9 | 1,0 |
- A legtöbb lakást a megelőző évekhez hasonlóan 2025-ben is a német állampolgárok vásárolták meg, elsősorban dunántúli községekben.
- Budapesten a külföldi lakásvásárlók aránya 4,4% volt, vásárlásaik összértéke a forgalom 5,5%-át tette ki. A külföldi vevők a pesti belső kerületekben koncentrálódtak, ahol a tranzakciók 10%-ában vettek részt. Vásárlásaik összértékét tekintve súlyuk a pesti belső kerületekben 13%-ot ért el.
- A román állampolgárok döntő hányada a határ mentén, 38%-uk Békés, 14%-uk Hajdú-Bihar, 11%-uk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vett lakást. A szlovák állampolgárok 34%-a Borsod-Abaúj-Zemplén, további 26%-a Győr-Moson-Sopron megyében vásárolt, emellett fővárosi vásárlásaik aránya is számottevő volt (15%).
Egyenletes áremelkedés az EU-tagállamok és az eurózóna lakáspiacán
2026 II. negyedévében az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2025. évi bázis 104,1, az eurózónáé pedig 103,5%-át tette ki. Az előző év azonos negyedévéhez képest mindkét index emelkedett 4,7, illetve 4,0%-kal.
2026 II. negyedévében
- A magyarországi összevont lakáspiaci árindex a 2025. évi bázist 6,7%-kal haladta meg. Az adatot közlő tagországok sorában Bulgária és Portugália nominális növekedése volt a legmagasabb (egyaránt 14%). Ugyanakkor Finnországban és Franciaországban továbbra is elmarad az index értéke a bázisév szintjétől.
- Negyedéves összevetésben Litvániában volt a legnagyobb, 5,0%-os áremelkedés, míg hazánkban regisztrálták a legjelentősebb, 1,4%-os árcsökkenést a vizsgált időszakban.
- Az Európai Unió legnagyobb lakáspiacát jelentő Franciaországban harmadik negyedéve mérséklődnek az árak, ennek hatására az egy évvel korábbinál 0,8%-kal alacsonyabbak voltak a lakásárak. Az előző év azonos időszakához képest ugyancsak csökkentek az árak Finnországban (–2,7%) és Luxemburgban (–2,2%).
- A szomszédos országok közül Romániában, Horvátországban és Szlovákiában 12–14, Szlovéniában 9,1, Ausztriában 5,1%-kal kerültek többe a lakások, mint egy évvel korábban.
| Ország | 2025 | 2026 | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| I. | II. | III. | IV. | I. | II. | |
| Ausztria | 98,9 | 99,9 | 100,5 | 100,7 | 101,6 | 105,0 |
| Belgium | 98,8 | 98,7 | 101,0 | 101,5 | 100,7 | 100,8 |
| Bulgária | 95,3 | 99,0 | 102,7 | 103,0 | 109,4 | 114,3 |
| Ciprus | 99,6 | 97,7 | 101,4 | 101,3 | 103,0 | 105,5 |
| Csehország | 96,0 | 99,0 | 101,4 | 103,5 | 105,6 | 107,5 |
| Dánia | 97,4 | 99,0 | 101,1 | 102,5 | 105,4 | 108,3 |
| Észtország | 97,8 | 101,4 | 100,6 | 100,3 | 103,6 | 107,3 |
| Finnország | 100,2 | 101,2 | 99,7 | 99,0 | 98,2 | 98,5 |
| Franciaország | 99,4 | 99,4 | 101,0 | 100,2 | 99,5 | 98,7 |
| Hollandia | 97,7 | 99,2 | 101,3 | 101,8 | 102,9 | 103,5 |
| Horvátország | 94,8 | 98,7 | 101,6 | 104,9 | 108,4 | 111,2 |
| Írország | 97,3 | 98,6 | 101,1 | 103,1 | 103,9 | 104,4 |
| Lengyelország | 98,3 | 99,5 | 100,3 | 101,9 | 104,2 | 105,7 |
| Lettország | 95,1 | 98,0 | 102,7 | 104,2 | 105,0 | 109,1 |
| Litvánia | 96,0 | 98,6 | 101,5 | 103,9 | 107,4 | 112,8 |
| Luxemburg | 98,4 | 103,0 | 99,3 | 99,3 | 99,7 | 100,8 |
| Magyarország | 94,4 | 96,5 | 102,9 | 106,2 | 108,2 | 106,7 |
| Málta | 97,6 | 99,1 | 100,9 | 102,4 | 104,3 | 105,9 |
| Németország | 99,1 | 100,0 | 100,7 | 100,2 | 100,3 | 100,6 |
| Olaszország | 97,5 | 100,2 | 100,7 | 101,6 | 102,5 | 104,2 |
| Portugália | 93,6 | 98,1 | 102,1 | 106,2 | 110,3 | 114,2 |
| Románia | 98,1 | 98,5 | 100,8 | 102,5 | 105,8 | 110,5 |
| Spanyolország | 95,2 | 99,1 | 101,9 | 103,8 | 107,5 | 111,1 |
| Svédország | 99,9 | 99,7 | 100,0 | 100,4 | 102,5 | 104,5 |
| Szlovákia | 95,3 | 97,4 | 102,1 | 105,2 | 109,1 | 110,6 |
| Szlovénia | 96,8 | 99,9 | 100,5 | 102,8 | 105,8 | 109,0 |
| EU | 97,9 | 99,4 | 101,0 | 101,7 | 102,9 | 104,1 |
| Eurózóna | 97,9 | 99,5 | 101,1 | 101,5 | 102,4 | 103,5 |
Forrás: Eurostat.
További adatok, információk
Módszertan
A közölt lakáspiaci árindexek összesített értékei az Eurostat lakáspiaci árindexei között is megjelennek (Methodology – Housing price statistics – Eurostat).[^1] A harmonizált módszertan eredményeként ezek az adatok teljes mértékben összehasonlíthatók az egyes európai országok, illetve az EU-tagállamok összesített indexeivel. 2026 I. negyedévétől az Eurostat gyakorlatának megfelelően a 2025. évi bázisra tértünk át az indexek számításában.
Az ármegfigyelések elsődleges forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékhivatali adatbázisa, ahonnan az illetékkiszabási eljárásban keletkező információkat a beérkezés után havonta, anonimizálva vesszük át. 2025 második felétől elérhetővé vált az ingatlantranzakciók bejelentésére bevezetett elektronikus adatlap tartalma, és ezáltal a hivatali eljárások lezárása előtt hozzáférhetővé váltak a legfontosabb ingatlanpiaci információk. A fejlesztés eredményeképpen a legfrissebb ingatlanpiaci mutatók kiszámításához már az időszak lakástranzakcióinak meghatározó többsége rendelkezésre áll.
A két adatforrás minden – magánszemélyek által kötött és a teljes lakás átruházásával járó – adásvételre kiterjed, tartalmazza a lakások eladási ára mellett azok legfontosabb jellemzőit is. A lakáspiaci tranzakciók adatait ezt követően a KSH statisztikai nyilvántartási rendszereiben elérhető, a lakáspiaci folyamatok szempontjából releváns információkkal egészítjük ki, ezáltal pontosabb adatokat kapunk a piaci forgalomba kerülő lakások típusára és elhelyezkedésére vonatkozóan. 2007-től kezdődően állnak rendelkezésünkre egységes szerkezetű, minden tekintetben összehasonlítható adatsorok, amelyek lehetővé teszik a lakáspiac árváltozásainak részletes vizsgálatát. 2016-tól az átvett adatok tartalmazzák az ingatlant szerző személyek állampolgárságát és születési évét is.
Összeállításunk 2026 előtti időszakra vonatkozó adatai véglegesek.
Az eladások 1,0%-át adathiány miatt kizártuk számításainkból. Azokban az esetekben, ahol a lakás alapterülete hiányzott, de a többi ismérv hiánytalanul rendelkezésünkre állt, a lakás ára és jellemzői alapján megbecsültük a nagyságát, ezt követően a további számításokban ezzel a becsült értékkel szerepeltettük. Ezután az adatok elemzése loglineáris regressziós modellel történt. A modellben felhasznált legfontosabb adatok: a lakások alapterülete, az épület jellege, a település (Budapesten kerület) és a település különböző földrajzi, közigazgatási és jövedelmi mutatói, a közvetlen lakókörnyezet övezetének és a lakóépületnek a jellemzői. Az új lakások elkülönítéséhez felhasználtuk a KSH kiadott használatbavételi engedélyekre vonatkozó adatgyűjtését (OSAP 1078), a Lokáció Kft. újlakás-figyelési felmérését, továbbá az újlakás-vásárláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére vonatkozó NAV-adatokat.
Az első modellszámítás eredményei alapján a lakások 5,0%-át outlierként kiszűrjük, és a további indexszámításokban figyelmen kívül hagyjuk. Az outlierek kizárása után megismételt modellszámítással kalkuláljuk az árak összetételhatásra és tiszta árváltozásra bontott indexeit. A loglineáris módszerből következően a közölt árindexek minden esetben az adott árak mértani átlagából adódnak. A kiadványban közölt átlagárak ugyanakkor mindig számtani átlagok, amelyeket az outlierszűrés elvégzése után számítunk.
Az Eurostat által közölt összevont lakáspiaci árindex a használt és az új lakások kiadványunkban bemutatott indexeinek súlyozott átlaga. A súlyokat a megelőző év összesített lakáspiaci forgalmának értékadatai adják. Az Eurostat által közölt legfrissebb magyar adatok mindig a tárgyidőszakot követő második hónap végéig rögzített adatokon alapuló előzetes eredmények, míg a mostani kiadványunkhoz már a tárgyidőszakot követő teljes negyedév beérkezett adatait használtuk fel.
A kiadványban közölt reál lakáspiaci árindexeket a fogyasztói árindex figyelembevételével számítottuk ki. Az Eurostat ezzel szemben a GDP implicit árindexét használja az indexek deflálására.
| Év, negyedév | Használt lakás | Új lakás | Összesen | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Budapest | megyeszékhely | város | község | együtt | Budapest | megyeszékhely | város | község | együtt | ||
| 2025. I. | 7 662 | 6 915 | 10 348 | 7 076 | 32 001 | 1 411 | 311 | 655 | 282 | 2 659 | 34 660 |
| 2025. II. | 6 688 | 6 058 | 10 644 | 8 568 | 31 958 | 946 | 339 | 565 | 246 | 2 096 | 34 054 |
| 2025. III. | 8 228 | 7 884 | 11 090 | 8 429 | 35 631 | 981 | 496 | 683 | 283 | 2 443 | 38 074 |
| 2025. IV. | 7 455 | 6 648 | 10 660 | 7 732 | 32 495 | 1 193 | 519 | 569 | 281 | 2 562 | 35 057 |
| 2026. I. | 6 420 | 6 793 | 10 298 | 6 935 | 30 446 | 1 132 | 399 | 560 | 245 | 2 336 | 32 782 |
| 2026. II. | 5 198 | 5 005 | 8 565 | 6 456 | 25 224 | 1 526 | 304 | 388 | 126 | 2 344 | 27 568 |
Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma
Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint
Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként
Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint
Elérhetőségek:
Telefon: (+36-1) 345-6789 www.ksh.hu
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal · Közzététel: 2026. november 16.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.