Christa Pike és jogi képviselői sürgősségi beadványt nyújtottak be, amelyben azzal vádolják a Tennessee állami büntetés-végrehajtási osztályát, hogy jogellenesen tartják elszigetelve az elítéltet, miután visszakerült a börtönbe a sikertelen kivégzési kísérletet követően. A jogi csapat állítása szerint ez a gyakorlat sérti azt a 2024-es megállapodást, amelynek célja az volt, hogy véget vessenek a nő 28 éve tartó magánzárkás elhelyezésének, és lehetővé tegyék számára, hogy a Nashville külvárosában található Debra K. Johnson Rehabilitációs Központban más rabokkal együtt élhessen.
Szeptember 30-án Christa Pike lett az első olyan halálraítélt, aki túlélte a méreginjekciós kivégzést. A beszámolók alapján a nő napokig eszméletlen állapotban volt, miután két adag pentobarbitált adtak be neki, állítólag legalább 10 tű segítségével. A kritikus állapotban lévő elítéltet kórházba szállították, ahol az orvosok és a jogi csapata is azt feltételezték, hogy agyhalott, ám október 5-én váratlanul magához tért és beszélni kezdett. Tíz napos kórházi kezelést követően október 9-én szállították vissza a börtönbe, ahol azóta ismét elszigetelve tartják.
A jogi képviselők szerint a hatóságok az elszigeteléssel megszegik a korábbi egyezséget, amely lehetővé tenné, hogy Christa Pike más rabokkal együtt élhessen. A beadvány szerint a börtön vezetése megtagadja tőle a lehetőséget, hogy „dolgozzon, étkezzen vagy társasági életet éljen más nőkkel”, továbbá elutasítják azt a kérését is, hogy olyan nőkkel helyezzék el, akik szintén átmeneti orvosi ellátásban részesülnek. Az ügyvédek, Angie Bergman, Brian Roark és Hannah Webber a Bass Berry & Sims irodától hangsúlyozták, hogy a beadványt sürgősségi alapon nyújtották be, mivel az elszigeteltség minden egyes napja további károkat okoz az elítéltnek.
A Tennessee állami főügyész, Jonathan Skrmetti azonban határozottan visszautasította a vádakat. Válaszában azzal érvelt, hogy a büntetés-végrehajtási osztálynak alkotmányos kötelessége az orvosi ellátás biztosítása, és a hatóság nem kényszeríthető olyan elhelyezési tervre, amely szerinte az orvosi ellátáshoz való hozzáférés romlásához vezetne. A főügyész álláspontja szerint a börtön podjába való áthelyezés és a rabok közé való visszailleszkedés jelenleg nem „orvosilag indokolt”. Hozzátette, hogy amint az elítélt állapota javul, a hatóságok felülvizsgálják a helyzetét, ugyanakkor leszögezte: „A megállapodás érvényesítésére irányuló indítványt el kell utasítani. Az alperesek nem szegték meg a megállapodást, és Pike nem jogosult diktálni az orvosi kezelése és elhelyezése feltételeit.”
A bíróság december 1-jére tűzte ki a tárgyalást, ahol a felek ismertethetik érveiket a megállapodás betartásával kapcsolatban. Christa Pike-ot az 1995-ben elkövetett, 19 éves Colleen Slemmer elleni gyilkosság miatt ítélték halálra. A történtek után Bill Lee kormányzó az év hátralévő részére felfüggesztette az összes kivégzést az államban, ugyanakkor nem írt alá olyan proklamációt, amely hivatalos halasztást biztosított volna az elítélt számára.
A mirror beszámolója szerint az ügy rávilágít az amerikai büntetés-végrehajtási rendszerben az orvosi szükségletek és a fogvatartási körülmények közötti feszültségekre, különösen olyan extrém esetekben, mint a sikertelen kivégzési kísérletek utáni rehabilitáció. A jogi szakértők szerint a bírósági döntés precedensértékű lehet a jövőbeli hasonló esetek kezelésében, különösen a 28 éves magánzárka utáni reintegrációs folyamatok tekintetében, amelyek a 2024-es egyezség alapját képezték.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.