A témáról az RTÉ számolt be, amely szerint Donald Trump amerikai elnök egy washingtoni sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, hogy „hatalmas adót” vet ki azokra az amerikai vállalatokra, amelyek külföldön építik fel adatközpontjaikat. A bejelentés a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel és az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal folytatott háromoldalú csúcstalálkozót követően hangzott el Kínában. Az elnök hangsúlyozta, hogy nem kívánják megengedni a cégeknek az adatközpontok külföldre telepítését, és bár a döntés joga a vállalatoké, a következményeket adó formájában fogják érvényesíteni, mondván: „Kína mindet elvinné, és mi nem hagyjuk, hogy ez megtörténjen.”
Az adatközpontok szerepe az energiafogyasztásban és a gazdaságban világszerte jelentős; például Írországban 2025-ben a mért villamosenergia-fogyasztás 23%-át tették ki ezek a létesítmények. Az álláskeresési platformok adatai szerint az írországi álláshirdetések közel 5%-a említi az adatközpontokat, ami jól mutatja a szektor munkaerőpiaci súlyát.
Az amerikai kormányzat emellett szigorúbb exportellenőrzéseket vezetett be: a hét elején olyan intézkedéseket hoztak, amelyek megakadályozzák, hogy kínai cégek délkelet-ázsiai adatközpontokon keresztül jussanak hozzá amerikai hardverekkel futtatott mesterséges intelligencia (AI) számítási kapacitáshoz. Az új szabályozás értelmében a világ bármely pontján működő adatközpontnak amerikai engedélyre van szüksége, ha fejlett chipekkel kíván nagy mennyiségű számítási teljesítményt nyújtani Kínában, Makaón vagy más embargó alatt álló területeken székhellyel rendelkező vállalatoknak.
A mesterséges intelligencia technológiai fejlődése szorosan összefügg az energiaigényes adatközpontok építésével, amelyek az Egyesült Államokban is politikai vitákat váltottak ki a megnövekedett villamosenergia-árak, a környezetszennyezés és a vízfogyasztás miatt. Donald Trump figyelmeztetett, hogy az adatközpontok építésének lassulása az Egyesült Államok vezető szerepét veszélyeztetné az általa „szuperintelligenciának” (SI) nevezett területen.
„Aki megnyeri az SI-t, az nyer. És ki akarod használni az adatközpontokat. Vedd rá őket, hogy fizessenek neked. Vedd rá őket, hogy fizessenek a közösségednek” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy bár a közösségeknek hasznuk kell származnia ezekből a létesítményekből, a bezárásuk nem célravezető.
A sajtótájékoztatón szóba került az Nvidia korábbi vezérigazgatója, Jensen Huang is, aki a múlt héten mondott le, miután napvilágra kerültek házasságon kívüli kapcsolatai, köztük egy állítólagos kínai kémmel folytatott viszonya. Az elnök védelmébe vette a szakembert, „jó embernek” nevezve őt, aki „néhány rossz döntést hozott”.
Donald Trump kifejezte reményét, hogy a cég második esélyt ad a vezetőnek, mivel szerinte ő az egyik legbriliánsabb elme a világon, aki a Blackwell chipek fejlesztésével maradandót alkotott. Az elnök állítása szerint a kínai elnökkel is egyeztetett az ügyről, bár ez ellentmondásban állt Scott Bessent pénzügyminiszter korábbi nyilatkozatával, aki szerint a találkozón nem került szóba a volt vezérigazgató.
A nukleáris fegyverek kérdésében az elnök szkeptikus maradt a leszerelést illetően, mondván, nehéz lenne igent mondani a készletek megfelezésére, különösen akkor, ha az Egyesült Államok vezető pozícióban van. „Nagyon-nagyon nehéz azt mondani, hogy szabaduljunk meg a nukleáris fegyvereinktől” – tette hozzá.
Ugyanakkor méltatta a Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal kialakított „fantasztikus kapcsolatokat”, amelyek szerinte hozzájárulnak az ország biztonságának megőrzéséhez. A nemzetközi diplomáciai színtéren folytatott egyeztetések így nemcsak a gazdasági, hanem a globális biztonságpolitikai kérdésekre is kiterjedtek, miközben az amerikai adminisztráció igyekszik egyensúlyt teremteni a technológiai dominancia és a nemzetközi együttműködés között.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Nvidia körüli botrányok – köztük az állítólagos kínai kémkedés gyanúja – rávilágítottak a technológiai szektor és a nemzetbiztonság közötti törékeny kapcsolatra. Az amerikai hírszerzés állítólag már korábban is tisztában volt a lehetséges kémkedési kockázatokkal, ami még inkább feszültté teszi a technológiai exportellenőrzések kérdését.
Az elnök nyilatkozatai alapján az Egyesült Államok a jövőben még határozottabban kíván fellépni a hazai technológiai infrastruktúra védelme érdekében, miközben a globális hatalmi játszmákban a személyes diplomáciai kapcsolatokat tekinti a stabilitás egyik fő pillérének.
A gazdasági elemzők szerint a tervezett adó bevezetése jelentős hatással lehet a technológiai óriáscégek beruházási stratégiájára, ugyanakkor kérdéses, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok és a globális ellátási láncok mennyire teszik lehetővé egy ilyen drasztikus lépés végrehajtását.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.