Az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei múlt pénteken egyhangú szavazással fogadták el Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRF), amint arról az MTI beszámolt. Ez a döntés alapvető fontosságú, hiszen megnyitja az utat több mint 10 milliárd euró (kb. 3600 milliárd forint) RRF-forrás lehívásához, emellett a feltételek teljesítésével további 6,4 milliárd euró (kb. 2304 milliárd forint) befagyasztott kohéziós forráshoz is hozzáférhet Magyarország. Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt tartott csütörtöki budapesti meghallgatásán részletesen ismertette a folyamat hátterét és a kormányzati célkitűzéseket, hangsúlyozva a gazdasági stabilitás fontosságát.
A források elosztása és a zöld átállás
A tárcavezető beszámolt a július 9-ei Eurogroup tanácsüléséről, valamint a másnap tartott Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) ülésről. Kármán András kollégáit arról tájékoztatta, hogy az új kormány elkötelezett a jogállamiság helyreállítása mellett, és a források kifizetéséhez feltételként meghatározott szupermérföldkövek jelentős részét már teljesítették az augusztus végi határidő előtt. Az elfogadott RRF-csomag 6,5 milliárd euró (kb. 2340 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást és 3,5 milliárd euró (kb. 1260 milliárd forint) kedvezményes hitelt tartalmaz. A források közel 60 százaléka a zöld- és digitális átállást szolgálja, ami teljes mértékben megfelel az uniós követelményeknek.
A magyar RRF-programon belül 1,5 milliárd eurót (kb. 540 milliárd forint) különítettek el a villamosenergia-hálózat bővítésére és korszerűsítésére, amellyel további mintegy 1000 megawattnyi megújuló energia integrálható a hálózatba. A közösségi közlekedés fejlesztésére 1,8 milliárd euró (kb. 648 milliárd forint) áll majd rendelkezésre, ebből 1 milliárd euróból (kb. 360 milliárd forint) 200 vasúti kocsi cseréje valósulhat meg, további 800 millió euróból (kb. 288 milliárd forint) pedig új HÉV-szerelvények vásárlását finanszírozzák. A szélerőmű-fejlesztések kapcsán a miniszter elmondta, az a cél, hogy a hálózat még több megújuló energia befogadására legyen képes, ami növeli az energiabiztonságot is.
Gazdaságélénkítés és az MFB szerepe
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a program részeként 2 milliárd eurós (kb. 720 milliárd forint) tőkeemelést hajtanak végre a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB). Ennek célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások az MFB közvetítésével kedvezményes hitelekhez és vissza nem térítendő támogatásokhoz juthassanak. Emellett új lakhatási programot is indítanak 20 százalékos állami támogatási intenzitással. A módosított RRF-terv 2,6 milliárd euró (kb. 936 milliárd forint) értékben tartalmaz olyan beruházásokat, amelyek már korábban elindultak vagy megvalósultak, és a költségvetésből előfinanszírozták azokat, így ezek a források javíthatják a költségvetés mozgásterét.
További 1,1 milliárd euró (kb. 396 milliárd forint) értékben olyan beruházásokat is beemeltek a tervbe, amelyek korábban nem szerepeltek, ezek közül a budapesti villamosok beszerzését emelte ki a miniszter. A forrásátcsoportosítások azért is kedvezőek, mert más uniós programokban új beruházások számára szabadulhatnak fel források. Az új helyreállítási terv nemcsak beruházási programokat tartalmaz, hanem a költségvetési egyensúly javítását célzó intézkedéseket is, mint egyes támogatott hitelprogramok felülvizsgálatát, valamint a kekvák átalakítását, amelyek kiadáscsökkenéssel járnak.
Költségvetési tervezés és adóreformok
Kármán András hangsúlyozta: a kormány ősszel új, hiteles középtávú költségvetési tervet terjeszt elő, amely a költségvetési egyensúly helyreállítása mellett a tervezhetőséget is javítja. Ezzel a magyar költségvetési naptár közelebb kerülhet az euróövezeti országok által alkalmazott tervezési ciklusokhoz. A bizottsági ülésen több képviselő is kérdéseket fogalmazott meg. Bóka János (Fidesz) alelnök az euró bevezetése előfeltételeinek teljesítéséről, az államadósság és az infláció leszorításáról, valamint az MFB-n keresztül megvalósuló programok ütemezéséről érdeklődött.
Hegedűs Barbara (Fidesz) az euró bevezetésének feltételeiről, valamint az RRF-források gazdasági hatásairól kérdezte a tárcavezetőt. Gyöngyösi István (Tisza) a megtakarítási és befektetési unióval kapcsolatban kérdezett, többek között arról, hogy a kezdeményezés miként illeszkedik a magyar pénzügyi rendszerhez, milyen hatást gyakorolhat az államadósság finanszírozására, illetve hogyan alakulhat a magyar állampapírpiac a jövőben. Trentin Balázs (Tisza) arról kérdezte a minisztert, hogy a magyar vállalatok hogyan tudnak bekapcsolódni az EU 15 milliárd eurós (kb. 5400 milliárd forint), innovatív és tech-vállalkozásokat támogató programjába.
Kármán András válaszában elmondta, hogy Magyarország az előző kormány alatt kétszer 1-1 milliárd euró (kb. 360-360 milliárd forint) forrást véglegesen elvesztett, az idei költségvetésben pedig 970 milliárd forintot úgy terveztek be, hogy nem volt reális esélye az RRF-források lehívására. Az uniós források elmaradásának gazdasági hatásai leginkább a beruházási volumen visszaesésében és a növekedés elmaradásában mutatkoztak meg. Kiemelte: az uniós forrásoknak jelentős pozitív hatása lesz a növekedésre, a magántőke mozgósításával, továbbá a fejlesztések továbbgyűrűző hatása miatt.
Az RRF keretében vállalt adóreformok között szerepelnek olyan intézkedések, amelyek még az előző kormány vállalásai voltak, mint az adónemek számának csökkentése. Új vállalás a bizalmi vagyonkezelés szabályainak módosítása, amelynek célja az adóelkerülést lehetővé tevő kiskapuk megszüntetése. A vonatkozó jogszabályjavaslat várhatóan hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Elmondta azt is, hogy a kormány felülvizsgálja a társasági adó egyes kedvezményeit, így néhány kisebb adókedvezmény megszűnhet, köztük a kastélyfelújításokhoz kapcsolódó kedvezmény.
Idén 1,6-1,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol a kormány, ami érdemi előrelépés az elmúlt évek közel nulla százalékos teljesítménye után. A pénzügyminiszter szerint a növekedési kilátásokat jelentősen befolyásolja, hogyan alakul a költségvetés helyzete, ezért a kormány a fenntartható növekedési pálya elérésére fókuszál.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
