Vitézy Dávid: Lázár János döntése 200 milliárdba kerülhet

Vitézy Dávid közösségi oldalán számolt be arról, hogy a minisztériumi átvilágítás során súlyos, az adófizetők számára rendkívül hátrányos döntésekre derült fény, amelyek még Lázár János miniszterségének időszakából származnak. A vizsgálatok nemcsak azt tárták fel, hogy egy közel 250 milliárd forintos autópálya-koncessziós díjtételt egyszerűen kihagytak az idei költségvetésből, hanem egy másik, az M6-os autópályát érintő ügyben is szabálytalan eljárás gyanúja merült fel, amely hosszú távon jelentős pénzügyi terhet ró az államháztartásra.

Az M6-os autópálya üzemeltetési dilemmája

A probléma gyökere 2026 őszére nyúlik, amikor lejár az M6-os autópálya Budapest és Dunaújváros közötti szakaszának, valamint a kapcsolódó M8-as gyorsforgalmi útnak a korábbi koncessziós szerződése. Az 59 kilométeres útszakasz jövőbeli üzemeltetésével kapcsolatban a jogelőd Építési és Közlekedési Minisztériumnak három konkrét lehetősége volt az asztalon, amelyek közül választani kellett a folyamatosság biztosítása érdekében.

Az első opció szerint a jelenlegi üzemeltető, az M6 Duna Koncessziós Zrt. folytathatta volna a munkát évi bruttó 3,8 milliárd forintért. A második lehetőség az volt, hogy az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi át az üzemeltetést, saját eszközök beszerzésével, évi bruttó 4,5 milliárd forintért. A harmadik, egyben legdrágább opció a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF Zrt. megbízása volt, évi bruttó 12,5 milliárd forintos díjért.

Háromszoros költségek az adófizetők terhére

A rendelkezésre álló adatok szerint Lázár János 2025 májusában, alig egy évvel a választások előtt a legdrágább megoldást választotta. A döntés értelmében az MKIF Zrt. kapta meg a feladatot, annak ellenére, hogy az ajánlatuk háromszorosa volt a többi alternatívának. A helyzetet súlyosbítja, hogy a döntéselőkészítés során érdemben nem vizsgálták meg az olcsóbb lehetőségeket, így az állam egy gazdaságtalan konstrukció mellett kötelezte el magát, figyelmen kívül hagyva a költséghatékonysági szempontokat.

Mivel az MKIF koncessziós szerződése 2057-ig szól, a döntés hosszú távon közel 200 milliárd forintos többletterhet ró a magyar államra, ami végső soron a magyar adófizetők pénztárcáját terheli. A kialakult helyzet elfogadhatatlan, különösen egy olyan időszakban, amikor a költségvetési fegyelem és a közpénzek átlátható felhasználása kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.

Szigorú felülvizsgálat és jogi lépések

A feltárt szabálytalanságok miatt azonnali és teljes körű szerződéses, valamint büntetőjogi felülvizsgálatot rendeltek el az elmúlt hetekben. A vizsgálat kiterjed az érintett szerződésekre és az opció lehívásának körülményeire is. A cél az adófizetők pénzének megvédése, valamint annak tisztázása, hogyan születhettek ilyen, az állam számára kifejezetten hátrányos döntések. A minisztérium elkötelezett amellett, hogy feltárja a felelősségi köröket, és megvizsgálja, miként lehet ezeket a szerződéses kötelezettségeket utólag korrigálni vagy a károkat minimalizálni.

A folyamatban lévő vizsgálatok során a hatóságok arra keresik a választ, hogy a döntéshozók milyen szempontok alapján részesítették előnyben a drágább ajánlatot, és milyen mulasztások történtek a közbeszerzési vagy koncessziós eljárások során. A közpénzek védelme érdekében a kormányzat minden lehetséges jogi eszközt igénybe kíván venni a szerződések felülvizsgálatára, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ehhez hasonló, az állami költségvetést súlyosan érintő pénzügyi döntések.