A BBC beszámolója szerint tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a kétéves kor előtti minimális cukorfogyasztás hozzájárulhat az agy védelméhez évtizedekkel később is. A kutatók a második világháború utáni brit cukorjegyrendszer megszűnésének hatásait elemezték, amely az étrendekben hirtelen jelentős cukormennyiség-növekedést eredményezett. Az eredmények azt mutatják, hogy azoknál, akik a cukoradagolás időszakában voltak kisgyermekek, 23{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata. Bár a tanulmány nem nyújt végleges bizonyítékot, a szakértők egyetértenek abban, hogy az egészséges táplálkozás minden életkorban jótékony hatással van az agyi funkciókra.
Ez a vizsgálat nem az első, amely rámutat arra, hogy az élet első 1000 napja kritikus fontosságú a jövőbeli egészségünk szempontjából. Számos kutatás vizsgálta az Egyesült Királyság második világháború utáni helyreállását és az élelmiszer-adagolás végét mint egyfajta „természetes kísérletet”. Amikor 1953 szeptemberében a cukorjegyrendszer véget ért, az átlagos napi cukorfogyasztás becslések szerint 41 grammról (kb. 10 kockacukor) szinte azonnal 80 grammra (kb. 20 kockacukor) emelkedett. Korábbi kutatások ezt a növekedést a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás későbbi megjelenésével hozták összefüggésbe.
A korai cukorbevitel és a kognitív hanyatlás összefüggései
A legfrissebb, a Neurology folyóiratban megjelent tanulmány közel 65 000 embert vizsgált a UK BioBank projekt keretében. A Hong Kong University of Science and Technology kutatói a cukoradagolás időszakának két oldalán felnövő gyermekeket elemezték. Érvelésük szerint a kétéves korig tartó cukoradagolás 23{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal alacsonyabb demenciaszinttel, valamint a betegség két és fél évvel későbbi diagnosztizálásával állt összefüggésben. Jiazhen Zheng kutató szerint az eredmények arra utalnak, hogy az élet legkorábbi szakaszában történő cukorkorlátozás tartós előnyökkel járhat az agy egészségére nézve, ugyanakkor hozzátette, hogy további kutatásokra van szükség a pontos ok-okozati összefüggések megértéséhez.
Rachel Richardson, a Cochrane független non-profit hálózat módszertani vezetője szerint bár az eredmények érdekesek, nem tekinthetők „füstölgő puskának”, amely közvetlenül összeköti a korai cukorbevitelt a demenciával. Az egyik fő probléma, hogy lehetetlen pontosan tudni, mennyi cukrot fogyasztott az egyes résztvevő, csupán a születésük időpontja ismert a cukoradagoláshoz képest. Richardson kiemelte, hogy mivel az adatok az 1940-es és 1950-es években születettekre vonatkoznak, az eredmények mai gyermekekre való alkalmazhatósága korlátozott, hiszen például a hozzátáplálás szokásai is jelentősen megváltoztak azóta.
Szakértői vélemények és a kutatás korlátai
Ian Maidment, az Aston University klinikai gyógyszerészeti professzora úgy véli, bár az ötlet érdekes és segíti a szakmai vitát, több bizonyítékra van szükség. Szerinte egy 80 évvel ezelőtti eseményt összekötni a mai egészségi állapottal számos egyéb tényező közrejátszását is feltételezi. Dr. Sara Rodrigues, az Alzheimer’s Research UK munkatársa hangsúlyozta, hogy ez egy megfigyeléses tanulmány volt, amely képes azonosítani az étrend és a demencia kockázata közötti összefüggéseket, de nem bizonyítja, hogy a kevesebb cukor közvetlenül megelőzi a demenciát.
Összegzésként elmondta: „Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend az egyik legjobb módja az agy egészségének támogatására, és sosem késő pozitív változtatásokat eszközölni.” A kutatók szerint a jövőben további vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy pontosabban megértsük a cukoranyagcsere és a hosszú távú kognitív funkciók közötti bonyolult kapcsolatot.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
