A bukaresti székhelyű állami építési felügyelőséghez érkezett beadvány több Kovászna megyei település bejáratánál felállított díszkapu vizsgálatát sürgeti. A panaszos szerint az út menti építmények nem rendelkeznek megfelelő engedélyekkel, és veszélyeztetik a közlekedésbiztonságot.
A beadvány írója számos olyan települést sorolt fel, ahol a közutak fölé emelt faragott kapuk állnak. A panaszos az engedély nélküli építmények azonosítását, a bírságok kiszabását, valamint az építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását követeli.
Érintett települések és biztonsági aggályok
A beadványban nevesített települések között szerepel Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon. A szerző szerint a nagyméretű kapuk a közúti műszaki előírások megsértésével épültek, mivel közvetlenül a csapadékvíz-elvezető árkok fölött vagy az úttest közelében helyezkednek el.
A beadvány írója szerint a kapuk oszlopai akadályozhatják a vízelvezetést, veszélyeztethetik az út szerkezeti épségét, árvizeket okozhatnak, és az út beláthatóságának csökkentésével súlyos baleseti kockázatot jelentenek. Külön kitér a Csernáton községben, a 4-es jelzésű községi úton álló kapura, amely szerinte közvetlenül az úttestre épült, így a közlekedőknek az egyik tartóoszlopot kerülgetve kell elhaladniuk.
Kérdéses személyazonosság és hatósági lépések
A beadványt Barabás László néven írták alá, a megadott sepsiszentgyörgyi lakcím azonban a megyei sürgősségi kórház címe. András-Nagy Róbert kórházmenedzser megerősítette, hogy a nyilvántartásukban nem szerepel ilyen nevű alkalmazott, a megadott elérhetőségeken pedig nem válaszoltak a megkeresésekre.
Mild Zoltán, a Kovászna megyei építési felügyelőség főfelügyelője a beadványt továbbította az érintett önkormányzatoknak, köztük Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kézdiszentlélek, Nagyborosnyó, Uzon, Zágon, Nagybacon és Csernáton vezetésének. A hatóság az építési engedélyek másolatát vagy a törvényesség érdekében tett intézkedések ismertetését várja.
Költséges utólagos engedélyeztetés
Több polgármester és jegyző tájékoztatása alapján a kapukat korábban építési engedély nélkül, csupán létesítési engedély alapján állították fel. A feljelentés miatt az önkormányzatok kénytelenek szakcégeket megbízni az utólagos eljárás lefolytatásával, ami kapunként 25 ezer lejbe kerülhet, áfa és egyéb engedélyek nélkül. Több településen a helység valamennyi bejáratához került díszkapu, ami jelentős anyagi terhet ró a közösségekre.
Történeti és néprajzi kontextus
A székelység az önálló falurészek határán már régebben is emelt közösségi kapukat, de a mai díszkapukat a második bécsi döntést követően, a bevonuló magyar honvédek üdvözlésére kezdték felállítani. A román hatalom a kommunizmus idején igyekezett eltüntetni ezeket, a rendszerváltás után azonban ismét elterjedtek.
Kinda István néprajzkutató-muzeológus szerint a mai út menti faragott díszkapuk szerkezete a módosult funkció miatt jelentősen eltér a hagyományos székelykapuktól. Mivel gyakran kettős kiskapunyílásokat alkalmaznak, a szakember szerint ezeket inkább székelyek által faragott díszkapunak, semmint hagyományos székelykapunak célszerű nevezni.
Az érintett önkormányzatoknak a hatósági felszólítás nyomán kell rendezniük a díszkapuk jogi státuszát, miközben a közösségek számára fontos építmények jövője a vizsgálatok kimenetelétől függ.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
