Hivatalosan is elindulhat a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv

Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésében ismertette a közlés részleteit.

A kormányzati tájékoztatás szerint a korábbi évekkel ellentétben sikerült biztosítani az európai uniós közlekedésfejlesztési forrásokat. A brüsszeli tárgyalások eredményeként Magyarország 16,4 milliárd eurónyi fejlesztési kerethez jutott hozzá, amelynek közvetlen következménye az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz felülvizsgálata. Ez a lépés nyitotta meg az utat a nagyszabású vasúti beruházások előtt.

Több ezer milliárdos fejlesztési keret

A tízéves időtávra tervezett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv összesen 3550 milliárd forintból újítja meg a hazai kötöttpályás közlekedést. A finanszírozás elsődleges pillére az IKOP Plusz, amely a jelenlegi ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít, míg a következő időszakra további 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás áll rendelkezésre. A tárca összesítése alapján így több mint 2000 milliárd forint értékben indíthatók el tényleges vasúti beruházások.

Országos hálózatfejlesztés

A program keretében számos kiemelt projekt valósul meg: fejlesztik a Budapest–Veresegyház–Vác és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vonalakat, emellett megújul a budapesti HÉV-hálózat is. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben a nagyállomás rekonstrukciója és a Debrecen–Nyíregyháza vonal korszerűsítése kerül napirendre, míg Miskolc és Szeged felé 160 km/h sebességre alkalmas pályákat alakítanak ki. A tervek között szerepel a pécsi fővonal átépítésének előkészítése, új intermodális csomópontok létrehozása, valamint a pesti és budai fonódó villamoshálózat bővítése is.

A vasútrombolás évei után most valóban a vasútfejlesztés korszaka következik.

A fejlesztések kiterjednek a vidéki villamosítatlan vonalakra is, ahol akkumulátoros motorvonatok állhatnak forgalomba például Salgótarján vagy Szekszárd irányába. A program emellett új InterCity-szerelvények beszerzését, a lassújelek felszámolását, valamint a nemzetközi vasúti kapcsolatok megerősítését is tartalmazza.

A kormányzati álláspont szerint a mostani döntéssel lezárult a tervezési szakasz, és megkezdődhet a hazai kötöttpályás közlekedés hosszú távú fejlődési pályára állítása.