Az égbolton a repülőgépek után maradó fehér csíkok, az úgynevezett kondenzcsíkok nem csupán látványosak, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, amint arról a BBC beszámolt. A tudósok régóta keresik a megoldást ezen jégkristályokból álló felhők visszaszorítására, most pedig egy 5 millió fontos brit kísérleti program keretében vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia miként segíthet a probléma kezelésében. A technológia célja, hogy előrejelezze azokat a légköri területeket, ahol a felmelegedést okozó kondenzcsíkok kialakulhatnak, majd a repülőgépeket ezek elkerülésére irányítsa.
Az Operation Blue Skies projekt háttere
A 30 hónapos kutatási program a Shanwick Oceanic légtérre fókuszál, amely az észak-atlanti folyosó keleti felét öleli fel. Ez a régió felelős a globális kondenzcsík-eredetű felmelegedés körülbelül 5 százalékáért. Az együttműködésben részt vesz a Google, a brit kormány, a Met Office, a National Air Traffic Services (NATS), valamint a Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London kutatói is. A kondenzcsíkok akkor keletkeznek, amikor a repülőgépek hajtóműveiből távozó forró kipufogógáz találkozik a nagy magasságban lévő hideg levegővel, jégkristályokat hozva létre. Bár sok ilyen csík gyorsan eltűnik, a különösen hideg és párás körülmények között megmaradhatnak és szétterülhetnek, olyan felhőket képezve, amelyek csapdába ejtik a Földről távozó hőt.
A technológia és a repülési eljárások
Dr. Paul Hodgson, a Google technikai vezetője szerint a kondenzcsíkok okozta felmelegedés a teljes légi közlekedési ágazat klímahatásának mintegy harmadáért felelős. Bár a pontos adatok körül van némi bizonytalanság, a szakértők egyetértenek abban, hogy ez egy rendkívül jelentős környezeti probléma. A kísérlet során a Google műholdfelvételeket és repülési adatokat használ fel annak azonosítására, hogy a gépek hol hoztak létre korábban kondenzcsíkokat. Ezt az információt az időjárási mintázatokkal kombinálva előrejelzik az újabb képződmények valószínű helyszíneit. A NATS légiirányítói ezek alapján módosíthatják a repülési útvonalakat, elsősorban a repülési magasság körülbelül 610 méter történő megváltoztatásával. Mivel a turbulencia vagy a rossz időjárás elkerülése érdekében ez már most is bevett gyakorlat, az utasok várhatóan semmit sem fognak észlelni a módosításokból.
Környezeti mérleg és jövőbeli kilátások
A tesztelésekre a 2026-27-es és 2027-28-as téli időszakokban kerül sor, amikor a légi forgalom alacsonyabb. A programra a brit közlekedési minisztérium 2,65 millió fontot, a Google pedig 1,4 millió fontot biztosít. Keir Mather közlekedési miniszter szerint a projekt a brit találékonyság ékes példája, amely tisztábbá teheti a repülést. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a magasságváltoztatás miatt megnövekedett üzemanyag-fogyasztás nem okoz-e másutt károsanyag-kibocsátást. Dr. Hodgson szerint a korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a többlet üzemanyag-felhasználásból adódó CO2-kibocsátás mértéke kevesebb mint 1 százalék, miközben a kondenzcsíkok megelőzésével elérhető klímahaszon nagyságrendileg megegyezik a teljes légi közlekedés CO2-kibocsátásával. A projekt eredményeit a későbbiekben tudományos publikációkban teszik közzé, hogy szélesebb körű szakmai ellenőrzésnek vethessék alá azokat.
A technológiai fejlődés és a környezeti kihívások
A projekt egy szélesebb körű vitát is elindít arról, hogy a technológiai megoldások elegendőek-e a légi közlekedés környezeti hatásainak csökkentésére, miközben a repülés iránti kereslet folyamatosan növekszik. A Google, amely maga is jelentős összegeket fektet be új, energiaigényes adatközpontokba, kettős kihívással néz szembe: miközben a mesterséges intelligenciát a klímavédelem szolgálatába állítja, saját infrastruktúrájának ökológiai lábnyoma is növekszik. A szakértők szerint a kondenzcsíkok elleni küzdelem csak egy szelete a repülés zöldítésének, de a mostani kísérlet kulcsfontosságú lépés lehet a hatékonyabb légi közlekedési eljárások kidolgozásában.
A gyakorlati megvalósítás részletei
Az Operation Blue Skies során körülbelül 10 000 repülőgép áthaladása várható az érintett légtérben a kísérleti időszakok alatt. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek csak egy töredéke igényel majd tényleges magasságmódosítást a kondenzcsíkok elkerülése érdekében. Ian Jopson, a NATS fenntarthatósági igazgatója szerint a folyamat a légitársaságok számára lényegében a megszokott eljárásokon alapul, így nem igényel drasztikus változtatásokat a napi működésben. A modellezések szerint egy teljes útvonal-eltérés a Shanwick légtérben körülbelül 100 kilogramm többlet üzemanyagot jelenthet az érintett gépeknél, ám a korábbi, légitársasági szintű tesztek már 60-70 százalékos csökkenést értek el a kondenzcsíkok képződésében vagy azok felmelegítő hatásában. A projekt sikere esetén a módszertan a világ más pontjain is alkalmazhatóvá válhat, jelentősen mérsékelve a repülés globális klímahatását.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
