A cseh államfő az 1968-as megszállás évfordulóján tartott megemlékezésen hangsúlyozta, hogy a független sajtó a demokratikus berendezkedés egyik legfontosabb tartóoszlopa.
A független sajtó egyike a demokrácia alappilléreinek – jelentette ki a cseh államfő Csehszlovákia 1968-as megszállásának 58. évfordulójára emlékezve pénteken Prágában.
Petr Pavel – a Varsói Szerződés öt tagállamának csehszlovákiai bevonulása évfordulóján, amelynek célja a Prágai Tavasznak nevezett reformmozgalom elfojtása volt – rámutatott: nem szabad megengedni, hogy az 1989-es rendszerváltáskor kiharcolt sajtószabadság veszélybe kerüljön. „Álljunk ki a védelmükre, amikor erre szükség lesz” – hangsúlyozta.
Az elnök emlékeztetett: a korabeli Csehszlovák Rádió 1968-ban meghatározó szerepet játszott a lakosság tájékoztatásában a hadseregek bevonulása után, ezért a megszállók korlátozni akarták működését.
„A Cseh Rádió és a Cseh Televízió ma is kulcsszerepet játszik a cseh médiavilágban nemcsak a hírközlés, hanem az események hátterének a feltárása, a kultúra és a sport területén is” – szögezte le Pavel.
„Szerinte a közmédia ma olyan nyomásnak van kitéve, amelynek célja újra korlátozni a szabadságukat. „Velünk vannak – legyetek velük” – zárta beszédét a cseh köztársasági elnök egy népszerű, 1968-as politikai jelszóra utalva, amellyel a lakosság a szovjetekkel folyamatosan tárgyaló vezető csehszlovák politikusoknak üzent: „Veletek vagyunk, legyetek velünk””
Az Andrej Babis vezette cseh kormány a közelmúltban javaslatot terjesztett a parlament elé, amely módosítaná a közszolgálati cseh televízió és rádió finanszírozását. Míg jelenleg a két médiumot kötelező havi előfizetési díjak befizetése alapján lényegében a lakosság tartja fenn, a kormány a jövőben az állami költségvetésből finanszírozná őket.
Ez a javaslat erős ellenkezést váltott ki a társadalomban, mert sokan úgy látják, hogy ezzel a kormány befolyásolhatná a televízió és a rádió semleges független működését. A javaslat, amelyet ősszel tűz napirendre a képviselőház, a jövő évben az ideihez képest mintegy 15 százalékkal kevesebb pénzt adta a televíziónak és a rádiónak.
A Cseh Rádió székhelye előtt tartott megemlékezésen a résztvevők egy része transzparenseken állt ki a független közmédia mellett. Míg Petr Pavelt a többség éljenezte és megtapsolta, addig Tomio Okamurának, a képviselőház elnökének, a kormánykoalíciós Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom vezetőjének beszédét a tiltakozások és a fütyülés kiváltotta hangzavar miatt alig lehetett érteni.
A Cseh (Csehszlovák) Rádió központi történelmi épülete azért ad helyet a megemlékezésnek, mert 1968 augusztusában a heves lakossági tiltakozások miatt a szovjet katonák csak nehezen tudtak behatolni a rádióba. Az összecsapásokban 17 civil meghalt, és sokan megsebesültek. A megszállás ellen tiltakozók egyebek között három szovjet tankot és néhány autóbuszt, valamint teherautót is felgyújtottak.
A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának (Szovjetunió Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK) hadseregei 1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a Prágai Tavaszként ismert politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített.
A bevonuló katonaság és a csehszlovák lakosság között számos helyen összetűzésekre került sor. A legvéresebb konfliktus a korabeli Csehszlovák Rádió prágai épületénél játszódott le, ahol 17 civil személy vesztette életét. A megszállást követő első két hétben a legújabb kutatások szerint összesen mintegy 140 csehszlovák állampolgár halt meg.
A megemlékezésen a résztvevők a közmédia függetlensége mellett álltak ki, miközben a kormányzati finanszírozási tervek körüli viták továbbra is megosztják a közvéleményt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
