Ugrás a tartalomra
2026. augusztus 26., szerda Névnap: Izsó
Friss hírek percről percre Budapest 25°C EUR 362 Ft USD 311 Ft
2026. augusztus 26., szerda Névnap: Izsó
Friss hírek percről percre Budapest 25°C EUR 362 Ft USD 311 Ft
Kultúra

110 milliárd forint állami vagyon kerül vissza a TTM kezelésébe

A kekva-rendszer felszámolásával 110 milliárd forint értékű állami vagyon kerül vissza a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz. A lépéssel az állam évi 800 millió forintot takarít meg.

A Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz (TTM) a kekva-rendszer megszüntetésével 110 milliárd forint állami vagyon kerül vissza – közölte a tudományos és technológiai miniszter a közösségi oldalán.

Tanács Zoltán tájékoztatása szerint a tárca vezetői körben egyeztetett a megszűnő kekvák feladatainak jövőbeli sorsáról. A miniszter megerősítette, hogy a ZalaZONE és az Élvonal tevékenységei a minisztériumhoz kerülnek vissza, a felesleges alapítványok pedig megszűnnek, így a feladatok a továbbiakban állami keretek között folytatódnak. Az átalakulási folyamat a terveknek megfelelően zajlik.

Évi 800 millió forintos megtakarítás

A miniszter kiemelte, hogy a felesleges alapítványi struktúra felszámolásával évente 800 millió forintot takarítanak meg. A vagyonátadás kapcsán részletezte a visszakerülő összegeket:

„az érintett szervezetek bankszámláin az átvételkor együttesen csaknem 62,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen túl pedig csaknem 50 milliárd forint eszközállománnyal rendelkeznek. „Ez több mint 110 milliárd forint közpénz – mostantól” – fogalmazott.”

Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy ez az összeg csupán egy része annak a jelentős vagyonnak, amelyet a modell megszüntetésével visszaszereznek.

Folytatódnak a stratégiai programok

A miniszter szerint az Élvonal és a ZalaZONE tevékenységére továbbra is szükség van. Az Élvonal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) programjaként működik tovább, amelynek elsődleges célja a tehetséggondozás és a világszínvonalú tudós csapatok építése. A ZalaZONE járműipari kutatási és fejlesztési infrastruktúra a jövőben az autók és önvezető járművek mellett drónok és robotok tesztelésére is alkalmas lesz.

A tárcavezető magyarázata szerint az alapítványi modellre a továbbiakban nincs szükség, mivel az az állam számára nem volt kellőképpen átlátható és kontrollálható. Az alapelvük az, hogy a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás a jövőben ne csökkenjen, hanem növekedjen. A cél az, hogy a közpénzekből több jusson valódi kutatásra és innovációra, miközben csökkennek az indokolatlan szervezeti működési költségek és a párhuzamosságok.

A kormányzati célkitűzés szerint a hatékonyabb struktúrával elkerülhetővé válnak a rosszul előkészített beruházások, így a források közvetlenül a tudományos és fejlesztési célokat szolgálják majd.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.