A Deutsche Welle beszámolója szerint 2026 első nyolc hónapjában csaknem 200 ezer embert toloncoltak vissza kényszerűen Haitire. A drámai adatokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki rendkívüli ülésén hozták nyilvánosságra, mindössze néhány nappal azután, hogy a karibi ország fővárosának közelében egy bandatámadásban 47 ember vesztette életét. A Kenscoff településen, Port-au-Prince külvárosában történt véres incidens közvetlenül azután következett be, hogy az Egyesült Államok megkezdte a kitoloncolási repülőjáratok indítását, miután a Trump-adminisztráció jogi úton megszüntette több ezer haiti állampolgár ideiglenes védett státuszát (TPS). Az aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy az ország jelenleg túlságosan veszélyes a fokozódó bandaerőszak miatt, és híján van azoknak az alapvető erőforrásoknak, amelyekkel a visszatoloncoltakat segíteni tudnák.
Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese, Indrika Ratwatte a tanácsülésen hangsúlyozta, hogy a Haitire irányuló kényszerű kitoloncolások száma 10 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a közel 12 milliós lakosságú országban már mintegy 1,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és közülük minden második gyermek. Ratwatte szerint a belső menekültek száma mindössze két év alatt megduplázódott, a menekülttáborok körülményeit pedig „nyomorúságosnak” nevezte. „A Kenscoff elleni legutóbbi támadás újabb komor emlékeztető arra a szenvedésre, amellyel a haitiak nap mint nap szembesülnek” – fogalmazott a tisztségviselő a tanácskozáson.
Haiti képviselője, Pierre Ericq Pierre a tanácsülésen sürgette az ENSZ által jóváhagyott, bandák elnyomására létrehozott nemzetközi erő (GSF) gyorsabb és teljes körű bevetését. A 2025-ben engedélyezett misszió célja a közbiztonság helyreállítása a helyi rendőrséggel és fegyveres erőkkel együttműködve. A tervek szerint az egység létszáma őszre elérheti az 5500 főt, a mandátum meghosszabbításáról pedig a jövő hónap végén szavaz a Biztonsági Tanács. Jennifer Locetta amerikai képviselő határozottan kiállt a misszió mellett, mondván: „A GSF-et nem azért hozták létre, hogy nyilatkozatokat adjon ki egy épület falai közül, vagy hogy a pénzünket költse, miközben Haiti szenved.” Locetta hozzátette, ha több nemzet nyújtana érdemi anyagi támogatást az erőnek, az hatékonyabban segíthetné a rendőrséget a bandák elleni küzdelemben.
A biztonsági helyzet javítása érdekében a haiti kormány emellett szigorúbb fegyverembargót követel, valamint támogatást kért az új katonai személyzet toborzásához és kiképzéséhez. Bár 2022 óta hivatalosan érvényben van a fegyverembargó, az illegális fegyver- és lőszeráramlás továbbra is folyamatos, ami jelentősen megerősíti a bűnbandák pozícióit. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint a közelmúltban olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyeken a Port-au-Prince-ben tevékenykedő bandák új, külföldről érkezett fegyverszállítmányokat mutogattak a közösségi médiában.
A nemzetközi közösség előtt álló kihívás kettős: egyrészt a humanitárius segítségnyújtás biztosítása a visszatoloncoltak számára, másrészt a fegyveráramlás megfékezése, amely nélkül a biztonsági erők erőfeszítései hatástalanok maradhatnak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lakosság jelentős része továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, miközben a politikai és biztonsági instabilitás miatt a nemzetközi segítségnyújtás logisztikai akadályokba ütközik.
Összességében a helyzet drámaiságát az adja, hogy a kényszerű visszatoloncolások és a belső menekültek számának növekedése egybeesik az országban uralkodó erőszakhullámmal. A nemzetközi közösség és az ENSZ számára a következő hetek döntőek lesznek a GSF mandátumának megújítása és a fegyverembargó hatékonyabb érvényesítése szempontjából, hogy megakadályozzák az ország további összeomlását.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
