A bolygónk jelenleg zajló tömeges kihalási hullámában az emberi tevékenység játssza a főszerepet, ahogy arról az SA beszámolt. A természetes élőhelyek pusztítása és az invazív fajok terjedése mellett egyre súlyosabb problémát jelent az illegális vadvilág-kereskedelem, amely az internet térnyerésével új, veszélyes szintre lépett. A kutatók szerint a digitális piacterek anonimitása és a gyenge szabályozási környezet lehetővé teszi, hogy a bűnözők könnyedén összekössék a keresletet a kínálattal, miközben a hatóságok nehezen követik a gyorsan változó online trendeket.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint több ezer állatfaj egyedeit kínálják eladásra különböző közösségi média platformokon és e-kereskedelmi oldalakon. A kínálatban egyaránt megtalálhatók az élő állatok, amelyeket gyakran házi kedvencként értékesítenek, valamint az elpusztított állatok testrészei is. A probléma olyan mainstream platformokat érint, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok, az eBay, a Google, az Alibaba, a Shopee és a Tokopedia, ahol a kereskedők gyakran rejtett kódokkal vagy nehezen követhető hirdetésekkel próbálják kijátszani a moderációs rendszereket.
Enrico Di Minin, a Helsinki Egyetem kutatója szerint különösen aggasztó, hogy az online felületeken felbukkanó fajok jelentős része vagy már eleve a kihalás szélén áll, vagy korábban nem is gondolták volna, hogy érintett lehet az illegális kereskedelemben. „Az online illegális vadvilág-kereskedelem számos platformon terjed, beleértve a népszerű közösségi média oldalakat is, és növekvő, folyamatosan fejlődő fenyegetést jelent a biológiai sokféleség megőrzésére” – fogalmazott a szakértő. Ez a tendencia nemcsak a közvetlenül érintett fajok számára jelent végzetes fenyegetést, hanem az egész ökoszisztéma stabilitását aláássa.
A biológiai sokféleség elvesztése hosszú távon az emberiség számára is súlyos következményekkel jár, még ha ezek a hatások gyakran csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor már túl késő. Az illegális kereskedelem ráadásul növeli az invazív fajok behurcolásának kockázatát, és elősegítheti a zoonózisos betegségek terjedését is, ami közvetlen közegészségügyi veszélyt jelent. A kutatók rámutatnak, hogy bár a probléma kiterjedt, a pontos részletek feltérképezése nehézségekbe ütközik, mivel az online kereskedelem az állatok, növények és gombák széles skáláját öleli fel.
A vizsgálatok szerint a tevékenység nagy része a könnyen hozzáférhető felületeken, az úgynevezett felszíni weben, vagy a közösségi oldalak zárt, indexelt csoportjaiban zajlik. A kutatók szerint sok oldal specializálódott bizonyos típusú vadvilágra, de a kínált élőlények sokszínűsége és mennyisége mindenképpen riasztó. Legyen szó orrszarvú tülkéről vagy házi kedvencként árult főemlősökről, a kereskedelemben az érintett fajok száma folyamatosan emelkedik.
Egy hathetes felmérés során, amely 280 online platformot vizsgált, a kutatók összesen 33 006 példányt azonosítottak, amelyek a CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) listáján szerepelnek. Az adatok szerint a kínálat 54 százalékát élő állatok, 46 százalékát pedig különböző származékok tették ki. Ez a kereskedelmi forma a hagyományos, offline piacokhoz hasonló, ám azoknál jóval nagyobb sebességgel és kiterjedéssel működik, ami megnehezíti a hatósági beavatkozást.
Neil D’Cruze, a Manchester Metropolitan Egyetem biológusa szerint az online platformok hatóköre és gyorsasága felerősíti a hagyományos illegális kereskedelem káros hatásait. „Az állatjólétre és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatások tükrözik a hagyományos, offline illegális vadvilág-kereskedelem hatásait, de az online platformok elérhetősége és sebessége felerősíti ezeket a károkat” – tette hozzá a kutató. A komplex, határokon átnyúló hálózatok sok esetben már ki is váltják a korábbi csempészútvonalakat.
Annette Hübschle, a Fokvárosi Egyetem kutatója hangsúlyozza, hogy a probléma kezeléséhez összehangolt, többszintű stratégiákra van szükség. „Ez az áttekintés rávilágít az összehangolt, többszintű stratégiák sürgős szükségességére az online illegális vadvilág-kereskedelem elleni küzdelemben” – mondta a szakértő. A megoldás nem csupán a fajok védelmének szigorítását jelenti, hanem a technológiai és szabályozási kapacitások fejlesztését, a helyi közösségek bevonását és egy átfogó, társadalmi szintű szemléletmód kialakítását is.
A kutatás rávilágít arra, hogy a digitális kor kihívásaihoz igazodó, globális szintű válaszlépések nélkül a biodiverzitás csökkenése visszafordíthatatlan folyamattá válhat. A természetvédelmi szervezetek és a technológiai óriáscégek közötti párbeszéd elmélyítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az internet ne váljon a fajok pusztulásának katalizátorává, és a jövőben hatékonyabban lehessen fellépni a virtuális térben zajló bűncselekményekkel szemben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
