A megemelt költségvetési hiánycél is jelzi, hogy a magyar kormány jelentős közfinanszírozási kihívásokkal kénytelen szembenézni – áll a Fitch Ratings Londonban ismertetett új helyzetértékelésében.
A nemzetközi hitelminősítő felidézi, hogy a kormány a hazai össztermék (GDP) 7,5 százalékára emelte ESA-bázison számolt idei deficitbecslését az eredetileg kitűzött 3,7 százalékról, illetve az előző kormány által 5 százalékra korrigált újabb hiánycélról. A Fitch szerint a jelenleg érvényes deficitelőrejelzés a gyengébb gazdasági növekedést, a választások előtti jelentős költségvetési intézkedéseket, az előző költségvetésben nem teljes mértékben szerepeltetett kiadási kötelezettségvállalásokat, valamint az aszály és az energiaválság költségeit tükrözi.
A hitelesség és a növekedés szerepe
A hitelminősítő kiemelte a szuverén adósságosztályzat alakulásának feltételeit:
Magyarország jelenlegi „BBB” szintű – a befektetési ajánlású kategória alsó szélénél egy fokozattal jobb, de negatív kilátású – szuverén adósságosztályzatának további alakításában központi szerepet kap az új kormány középtávú költségvetési stratégiájának hitelessége, valamint az, hogy a kormány lefelé tartó pályára tudja-e helyezni a közadósságot, és az is, hogy mindezek milyen hatást gyakorolnak a magyar gazdaság növekedésére.
Az új kormány becslése szerint a szakpolitikai kiigazítások nélkül az államháztartási hiány az idén elérné a GDP 8,3 százalékát. Bár júliusban egyszeri tételek hatására többletet mutatott az egyenleg, a Fitch várakozása szerint a hiány az év későbbi szakaszában tovább mélyülhet, részben az EU-folyósításokhoz kötődő nagyobb kiadások miatt.
Adósságpálya és euróövezeti célok
A korrigált hiánycél nagyobb mértékű romlást jelez, mint amivel a hitelminősítő júniusban számolt. A kormány immár 2026 végére 77,5 százalékos államadósságrátával kalkulál, ami az alacsonyabb nominális GDP-növekedés, a magasabb hiány és az emelkedő hitelpiaci költségek következménye. A Fitch ugyanakkor rögzítette a kormány szándékát a 2030-ig teljesítendő euróövezeti kritériumok elérésére, beleértve a 3 százalék alatti hiányt és a 60 százalék alatti államadósságot.
A konszolidációs program sikerét a kamatköltségek alakulása és a tervezett kiadási felülvizsgálatok hatékonysága is befolyásolja. Emellett a forint árfolyamának pályája is meghatározó tényező az adósságcsökkentés szempontjából.
Gazdasági kilátások és uniós források
A magyar gazdaság növekedése 2023 óta elmarad a régiós társakétól, amit a gyenge külső kereslet, a szakpolitikai bizonytalanságok és az EU-források késleltetése is hátráltatott. A Fitch szerint azonban a növekedés 2027-re 2,5 százalékra gyorsulhat a 2025-ös 0,5 százalékos szint után.
A hitelminősítő szerint a növekedést támogathatja az uniós forrásokhoz való hozzáférés:
Magyarország visszanyerte hozzáférését 10 milliárd euróhoz az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF), és további 6,4 milliárd euróhoz az uniós kohéziós forrásokból.
Bár a tényleges lehívások a várakozások szerint elmaradhatnak a keretösszegektől, a növekedési hatásokat továbbra is strukturális korlátok, így a gyenge termelékenység és a versenyképesség csökkenése övezi bizonytalansággal. A jegybanki kamatcsökkentések ugyanakkor várhatóan ösztönzik a gazdasági aktivitást és mérséklik az adósságszolgálati terheket.
A Fitch Ratings összegzése szerint a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye nagymértékben függ a kormányzati intézkedések hitelességétől és a strukturális kihívások kezelésétől.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
