Ugrás a tartalomra
2026. szeptember 3., csütörtök Névnap: Hilda
Friss hírek percről percre Budapest 29°C EUR 367 Ft USD 316 Ft
2026. szeptember 3., csütörtök Névnap: Hilda
Friss hírek percről percre Budapest 29°C EUR 367 Ft USD 316 Ft
Külföld

Súlyos szmog és erdőtüzek sújtják Délkelet-Ázsiát a szuper El Niño miatt

Mérgező szmog borítja Délkelet-Ázsia nagy részét, miközben a szuper El Niño által felerősített erdőtüzek milliók egészségét veszélyeztetik.

Mérgező szmogréteg borítja Indonézia egyes részeit, amely átterjedt Malajziára, Szingapúrra és a Fülöp-szigetekre is, miközben a hetek óta tartó erdőtüzek tovább pusztítanak, ahogy arról a BBC beszámolt. Délkelet-Ázsia hatalmas területein milliók vannak kitéve a füstnek, amely bizonyos régiókban az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határérték 15-szörösét is meghaladó, „akut módon egészségtelen” légszennyezettséget okoz. A július közepe óta Szumátrán és az indonéziai Borneón tomboló tüzeket a szuper El Niño jelenség táplálja, amely jelentősen súlyosbítja az aszályos körülményeket.

Az indonéziai egészségügyi minisztérium adatai szerint július és augusztus között több mint 50 000 légúti fertőzéses esetet regisztráltak, amelyeket a föld- és erdőtüzekkel hoztak összefüggésbe. Ebből több mint 12 000 eset az öt év alatti gyermekeket érinti. A helyi lakosok beszámolói szerint a füst olyan sűrű, hogy az iskolai tantermekben is alig látni valamit. Rizma Nur Fatimah, egy 19 éves dél-kalimantani tanársegéd elmondta, hogy a tantermében a szmog annyira sűrű volt, hogy „még a saját lábadat sem láttad”. Hozzátette: „Még a házon belül is, mindent bezárva, a köd akkor is bejutott. Ezzel élünk, amióta megszülettem. Minden évben ugyanaz, így szinte beletörődtünk. De ez az év rosszabb.”

A közeli Pengayuan faluból származó 23 éves Misbah arról számolt be, hogy hároméves kislányánál „köhögés, torokfájás és orrfolyás” jelentkezett a szmog miatt. A mintegy 1 300 kilométerre fekvő Fülöp-szigeteki Palawan tartományban a lakosok hasonló tünetekről, például viszkető szemekről, orr- és torokirritációról számoltak be. Dr. Precious Bañas-Melad elmondta: „Most enyhe fejfájást tapasztalunk. Az unokatestvérem, aki semmire sem allergiás, allergiás tüneteket kezdett produkálni. A férjem volt az első, akinek viszketett a szeme és a torka.” Malajziában eközben az asztmás megbetegedések és a kötőhártya-gyulladásos esetek száma nőtt meg, ahogy a füst átlépi az országhatárokat.

A környezeti válság történelmi gyökerei

A szakértők szerint a válság gyökerei évtizedekre nyúlnak vissza, a Suharto-korszakig, amikor hatalmas esőerdőket és tőzeglápokat nyitottak meg fakitermelés, ültetvények és nagyszabású fejlesztési projektek céljából. A kutatók és környezetvédelmi csoportok szerint a nagyüzemi tüzek gyakran a kereskedelmi célú földhasználathoz köthetők, ahol a tűz a legolcsóbb eszköz a területek megtisztítására. A lecsapolt tőzeglápok, az ipari faültetvények és az olajpálma-ültetvények rendkívül sérülékennyé teszik a tájat a tűzzel szemben, a tüzek pedig gyakran ugyanazokon a területeken lobbannak fel újra.

A hagyományos, közösségi alapú gazdálkodással ellentétben, amelyeket szorosan felügyelnek, a nagyüzemi fejlesztésekhez köthető tüzek sokkal nehezebben kontrollálhatók, és jóval nagyobb közegészségügyi kockázatot jelentenek. A szakértők hangsúlyozzák, hogy bár az aszály és az El Niño körülményei segítik a tüzek terjedését, a szmog súlyossága szorosan összefügg az emberi tevékenységgel is.

A tőzeglápok mint „szénbombák”

Borneó tőzeglápjai a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-tároló ökoszisztémáját alkotják. Dr. Nisa Novita, a Yayasan Konservasi Alam Nusantara indonéz természetvédelmi civil szervezet tőzegláp-kutatója elmagyarázta: „A tőzeglápok hihetetlenül hatékony széntárolók, mivel a vízben ázó körülmények lassítják a bomlást, lehetővé téve, hogy a szén évezredek alatt a föld alatt halmozódjon fel. De ez azt is jelenti, hogy ‘szénbombákká’ válhatnak, amikor lecsapolják vagy felégetik őket, mert a szén gyorsan a légkörbe kerülhet.”

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a szuper El Niño elhúzódása miatt a helyzet tovább romolhat. Bambang Hero Saharjo professzor, az Institut Pertanian Bogor University erdőtűz-szakértője szerint, míg tavaly El Niño nélkül 359 000 hektárnyi terület égett le, az idei évben ez a szám akár a 11 millió hektárt is elérheti, ami az 1997-1998-as katasztrofális szezonhoz mérhető. Raja Juli Antoni indonéziai erdészeti miniszter a hét elején hangsúlyozta, hogy a tűzoltás kritikus szakaszba lépett. „A problémáink nem értek véget. Szeptember az El Niño csúcspontja” – mondta, hozzátéve, hogy a szeptember a fő küzdelem időszaka a hatóságok számára.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.