Az RTÉ beszámolója szerint Németország a héten hivatalosan is Oroszországot vádolta meg a lipcsei repülőtér elleni dróntámadási kísérlettel, ami újabb mélypontot jelent a két ország viszonyában az ukrajnai invázió kezdete óta. Bár Moszkva tagadja a vádakat, az eset rávilágít arra a fokozódó hibrid hadviselésre, amelyet Oroszország az Ukrajnát támogató európai országok ellen folytat. A kérdés az, hogy ez valódi fenyegetést jelent-e, és ha igen, milyen választ ad rá Európa.
A hibrid hadviselés irányított jellege akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Berlin augusztus 4-én hivatalosan is megvádolta Moszkvát a lipcsei repülőtér elleni dróntámadási kísérlettel. Alexander Dobrindt német belügyminiszter kedden kijelentette: „A felhasznált eszközök, mint például a drón konfigurációja, az alkatrészek, a robbanóanyagok és a robbantórendszerek ismerősek számunkra Oroszország más hibrid műveleteiből és az Ukrajna elleni háborújából.” Az incidens során három drón jelent meg: az egyiket, amely katonai robbanóanyaggal volt töltve, egy éber buszsofőr fedezte fel egy ukrán teherszállító repülőgép mellett, egy második repülés közben ütközött egy teherszállítóval, a harmadikat pedig robbanóanyag-nyomokkal találták meg egy közeli mezőn.
Németország válaszul azonnal bezáratta a bonni orosz konzulátust és a berlini orosz kulturális központot. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben Friedrich Merz német kancellárt vádolta meg azzal, hogy a szavazók figyelmét próbálja elterelni a szász-anhalti regionális választások előtt. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő újságíróknak azt állította, hogy semmilyen bizonyítékot nem mutattak be, és Berlint az „eszkaláció további útján való haladással” vádolta. Szerdán azonban a német média arról számolt be, hogy a rendőrség DNS-nyomok alapján két gyanúsítottat azonosított, köztük egy orosz útlevéllel rendelkező fehérorosz állampolgárt és egy orosz-lett kettős állampolgárt.
A hibrid hadviselés lényege a kis léptékű, megosztottságot szító támadásokban rejlik, amelyek célja az európai országok bizonytalanságban tartása, miközben az elkövető tagadhatja a felelősségét. Mivel Putyin a csatatéren nem ért el áttörést, és az orosz társadalomban is nő a fásultság, a szakértők szerint Moszkva az eszkaláció útját választotta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben elismerte: „Fokozni fogjuk módszereinket, hogy elpusztítsunk mindent, ami segíti Ukrajna katonai erőfeszítéseit a Nyugat részéről. Valójában már most is ezt tesszük.”
A lipcsei támadások jelentősége abban áll, hogy a korábbi, Németország keleti szárnyán észlelt drónoktól eltérően, a mostani, egyedileg épített quadcopter 600 gramm robbanóanyagot szállított, amelyet a hatóságok elemezni tudtak. Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője a wicklow-i informális találkozón a támadásokat „az államilag támogatott terrorizmus minden jegyével” rendelkezőnek nevezte, hozzátéve, hogy az orosz nagykövetet már beidézték. Bár a német kormány keményebb választ ígért, a konkrét lépések egyelőre visszafogottak maradtak, tartalékolva a szigorúbb intézkedéseket egy esetleges újabb támadás esetére.
Németország a lipcsei incidenseket követően megduplázta a drónelhárító rendőri egységek létszámát 300 főre, és új kutatóközpontot hozott létre a Magdeburg-Cochsted repülőtéren. Két hete Berlin törvénytervezetet nyújtott be a hírszerző szolgálatok, köztük a BND átfogó reformjára a hibrid hadviselés elleni küzdelem érdekében. Johann Wadepuhl külügyi államminiszter további uniós szankciókat és az orosz „árnyékflotta” elleni fellépést sürgette, bár az EU-ban már 21 szankciós csomag van érvényben, és a további lépések egyre inkább a tagállami érdekeket sértik.
A hibrid incidensek száma folyamatosan nő. Augusztus 26-án a román légierő F16-osai megsemmisítettek egy robbanóanyaggal megrakott drónt a Neptun Deep gázplatform közelében, amely Európa legnagyobb ilyen létesítménye. Tavaly november 16-án a Varsó-Lublin vasútvonalat ért robbanás, amelyet lengyel hatóságok orosz megbízásból elkövetett szabotázsnak minősítettek. Két hónappal korábban litván ügyészek lelepleztek egy orosz tervet, amelynek keretében házi készítésű gyújtószerkezeteket küldtek logisztikai cégeken, például a DHL-en keresztül, ami Lipcsében és Birminghamben is tüzeket okozott.
A Carnegie Europe szerint 2022 óta 151 olyan szabotázsakciót regisztráltak, amelyet Oroszországnak vagy oroszbarát szereplőknek tulajdonítanak. Rym Momtaz, a szervezet stratégiai elemzője szerint 2023 és 2024 között az ilyen támadások száma négyszeresére nőtt. Az IISS júliusi jelentése szerint 2024 augusztusa és 2026 februárja között orosz drónok tucatnyi NATO-tagállam légterében repültek, ami Brüsszel, Koppenhága, München, Oslo és Vilnius repülőtereinek lezárását kényszerítette ki. A drónok megzavarták a regionális repülőtereket, és megfigyelték a kritikus katonai létesítményeket, köztük az amerikai nukleáris fegyvereket tároló bázisokat is.
A hibrid hadviselés, vagy más néven árnyékháború, olcsó és hatékony módszer az ellenség destabilizálására anélkül, hogy nyílt konfliktusba bocsátkoznának. Eitvydas Bajarūnas, a CEPA szakértője szerint a hibrid hadviselés olyan, mint egy hibrid jármű, amely észrevétlenül vált az üzemmódok között: az információs manipuláció kibertámadásokba, politikai befolyásolásba vagy szabotázsba csap át. Bár Moszkva tagadja a részvételt, az IISS szerint a drónészlelések mintázata nem magyarázható hobbi célú tevékenységgel.
A szabotázsakciókban Oroszország gyakran helyi megbízottakat alkalmaz a tagadhatóság érdekében. Tavaly októberben két brit férfit, Dylan Earlt és Jake Reevest összesen 29 év börtönre ítélték egy londoni ukrán üzlet elleni, 1,16 millió euró (kb. 480 millió forint) kárt okozó gyújtogatásért. A rendőrség kiderítette, hogy a férfiak a Telegramon keresztül léptek kapcsolatba a Wagner-csoporttal, amely fizetett nekik a támadásért. Dominic Murphy, a londoni terrorelhárítás parancsnoka szerint ez világos példája annak, hogyan használja az orosz állam a helyi „proxykat” súlyos bűncselekmények elkövetésére.
A hibrid hadviselés doktrínája hosszú múltra tekint vissza. Nicole Ng és Eugene Rumer elemzése szerint a gyökerek 1996-ig, Jevgenyij Primakov külügyminiszterségéig nyúlnak vissza, aki a többpólusú világrendet és Oroszország primátusát hirdette a posztszovjet térségben. Ezt a szemléletet Vlagyimir Putyin 2000-es hatalomra kerülése után tovább mélyítette, majd 2013-ban Valerij Geraszimov vezérkari főnök egy híres cikkében összefoglalta a modern hadviselés új szabályait, ahol a nem katonai eszközök hatékonysága gyakran meghaladja a fegyverekét.
Európa válasza a hibrid fenyegetésekre egyelőre nehézkes, mivel a meglévő védelmi rendszerek nem erre a típusú hadviselésre lettek tervezve. Az EU márciusban megállapodott a hibrid fenyegetések elleni küzdelem fokozásáról, beleértve a „Hybrid Toolbox” és a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló irányelvek alkalmazását. Raluca Csernatoni és Alicia Wanless szerint azonban hiányzik az a stratégiai jövőkép, amely összekapcsolná az infrastrukturális zavarokat, a technológiai függőséget és az információs manipulációt egyetlen egységes védelmi keretrendszerbe.
Írország különösen sebezhető, mivel a globális kommunikációs kábelek 97%-a az ország kizárólagos gazdasági övezetén (EEZ) keresztül halad. A 2025 márciusában létrehozott Nemzetbiztonsági Miniszteri Tanács már nyíltan kezeli az orosz hibrid fenyegetést. A kormányzati jelentések szerint az EEZ-ben tapasztalt gyanús katonai tevékenység közvetlen veszélyt jelent az ország stratégiai infrastruktúrájára. Tavaly december 1-jén négy katonai drónt észleltek az LÉ William Butler Yeats hadihajó felett, ami az eddigi legsúlyosabb incidensnek számít, különösen mivel a drónok Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dublini látogatásának útvonalát keresztezték.
Szakértők szerint a hibrid kampány intenzitása a jövőben csak fokozódni fog. Michael Newton, a CEPA munkatársa szerint mivel Oroszország katonai céljai Ukrajnában nem teljesülnek, a Nyugat elleni árnyékháború és a bénult válaszlépések kikényszerítése marad az egyik legfontosabb eszköze a Kremlnek céljai eléréséhez.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
