A Tagesschau beszámolója szerint Abelardo de la Espriella kolumbiai elnök hivatali idejének első heteiben rendkívüli sebességgel kezdte meg a fegyveres csoportok elleni, korábban ígért kemény fellépést. Az államfő látványos módon, katonai egyenruhában, leplezetlen büszkeséggel mutatta be a katonai műveletek eredményeit: egy videóüzenetben a lefoglalt fegyverek és a halottak zsákjai között sétálva jelentette ki, hogy a FARC elleni csapás örökre bevonul az ország történelmébe. Az elnök határozottan kijelentette: „Ez a csapás a FARC terrorizmusa ellen örökre bevonul Kolumbia történelemkönyveibe. És ez még csak a kezdet, mert még többet fogunk elérni.”
Az új, jobboldali elnök egyértelműen szakított elődje, Gustavo Petro politikájával, és bejelentette, hogy a továbbiakban nem folytatnak béketárgyalásokat a fegyveres szervezetekkel. A nyilvános hatalmi demonstráció során de la Espriella külön kiemelte, hogy a Guaviare, Amazonas, Putumayo és Caquetá régiókban elkövetett terrorcselekményekért felelős vezetőket sikerült ártalmatlanná tenniük. „Ezt a drogterroristát itt, aki a legszörnyűbb terrorcselekményekért volt felelős Guaviare, Amazonas, Putumayo és Caquetá szövetségi államokban, ártalmatlanná tettük” – büszkélkedett az elnök a hatalmi demonstrációja közben.
A hatósági jelentések szerint a több mint 30 halálos áldozat között legalább négy kiskorú is található, ami komoly vitákat váltott ki az országban a katonai beavatkozások jogszerűségéről. Luis Fernando Trejos Rosero politológus szerint a nemzetközi jog értelmében a gyermekek minden esetben a háborús bűncselekmények áldozatainak tekintendők. A szakértő szerint a helyzet összetett, hiszen „az emberi jogi szervezetek bírálják ezeket a támadásokat, mások viszont azt mondják, ha fegyver van náluk, akkor automatikusan harcosokká válnak és veszélyt jelentenek”.
A probléma gyökerét a szakértők szerint az jelenti, hogy a hírszerzési munka során előzetesen szinte lehetetlen pontosan felmérni a harcosok életkorát. A kormányzati adatok szerint az elmúlt két és fél évben közel 1200 fiatalt kényszerítettek fegyveres szolgálatra, de az International Crisis Group jelentése alapján a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek. A szakértő hangsúlyozta, hogy a kiskorúak áldozattá válása nem új keletű probléma, hiszen a korábbi kormányok alatt is számos hasonló eset történt, és amíg a kiváltó okokat nem kezelik, a vita folyamatos marad.
A fiatalok valódi védelme érdekében megelőző intézkedésekre és valós társadalmi perspektívákra lenne szükség, ám ezt eddig egyetlen kormány sem tudta fenntartható módon kezelni. Az új elnök által diktált tempó példátlan Kolumbia közelmúltjában, ám a szakértők szerint a katonai nyomás fokozása a gerillacsoportok részéről is válaszreakciókat vált ki. Trejos Rosero úgy véli, a fegyveres csoportok a védekezés érdekében várhatóan drónokat és városi környezetben elhelyezett autóbombákat fognak bevetni.
A félelmek nem alaptalanok: a beiktatást követő napokban már két merénylet is történt. A legutóbbi, Venezuela határánál elkövetett robbantásban, amely egy rendőrőrs előtt történt, legalább tizenegyen vesztették életüket, amiért a hatóságok a Nemzeti Felszabadítási Hadsereget (ELN) tették felelőssé. Ez az esemény is rávilágít arra, hogy a biztonsági helyzet továbbra is rendkívül törékeny, és a katonai keménykedés közvetlen hatással van a polgári lakosság biztonságára is.
Bár az elnök határozott fellépést ígér, a megvalósítás útjában komoly akadályok állnak. A politológus szerint a kormánynak jelenleg nincsenek meg a szükséges pénzügyi forrásai és a kongresszusi többsége sem a hosszú távú stratégiához. Kérdéses továbbá az Egyesült Államok támogatásának mértéke is, különösen a közelgő amerikai választások tükrében. Amennyiben Donald Trump pártja elveszítené a szenátusi többséget, a Kolumbiának szánt katonai segélyek összege jelentősen csökkenhet, ami ellehetetlenítheti a jelenlegi elnöki programot.
Összességében elmondható, hogy de la Espriella elnök stratégiája egyelőre a katonai erőfitogtatásra épít, ám a szakértői vélemények szerint a tartós sikerhez a helyi struktúrák megerősítésére és a fegyveres konfliktusokon túlmutató társadalmi reformokra lenne szükség. A négyéves hivatali idő azonban szűkös keretet biztosít egy ilyen komplex feladat teljes körű megvalósításához, így az ország jövője továbbra is bizonytalan, miközben a lakosság a további erőszakhullámoktól tart.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
