Országgyűlési ülés: közmédia, névváltozások és a Költségvetési Tanács

Az Országgyűlés keddi ülésén napirend előtti felszólalásokkal indult a munka, amely során a közmédia jövője és a Független Közmédia Testület megalakítása került fókuszba.

A közmédiáról volt szó az utolsó napirend előtti felszólalásban, az Országgyűlés keddi ülésén. A parlament tagokat választott a Független Közmédia Testületbe, elnököt a fórum élére.

Napirend előtt

Tisza: független közmédiát építünk

Radnai Márk (Tisza) kijelentette: nem kormánypárti vagy ellenzéki, hanem független közmédiát építenek.

Közölte: múlt heti ülésén a művelődési bizottság meghallgatta a Független Közmédia Testület jelöltjeit. A szakmai szervezetek jelöltjeit és a kormánypárti jelölteket támogatták, az ellenzékieket viszont nem, mert „nem engedhetünk tovább olyan jelöltet, aki az elmúlt 16 év propagandagépezetének” aktív részese volt – mondta. Hozzátette: nem engedhetnek tovább olyan jelöltet sem, akinek az emberi méltósághoz, az alapvető emberi jogokhoz vagy a demokratikus közszolgálatisághoz való viszonya komoly kérdéseket vet fel.

Azt kérte az ellenzéki frakcióktól, hogy jelöljenek szakmailag és emberileg is tisztességes embereket.

Közölte, a testület hat emberrel is meg tud alakulni, ki tudják írni a vezérigazgatói pályázatot, és ha az ellenzéki frakciók nem jelölnek újabb tagot, akkor ez a lehetőség a szakmai szervezeteké lesz.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter válaszában kifejtette: az előző kormány az elmúlt 16 évben mindent megtett, hogy a társadalomban gyűlöletet, békétlenséget hintsen el, és ehhez a közmédiát is felhasználta. Igyekeztek minden eszközzel ellehetetleníteni a kiegyensúlyozott tájékoztatást – mondta az előző kormányról.

Kiemelte: a mostani kormány célja ezzel szemben a kiegyensúlyozottság és átláthatóság megteremtése a közmédiában, mert a közmédia nem a kormányé, hanem a magyar embereké. A megújuló közmédia felügyelete pedig nem a kormány feladata – jelentette ki.

Személyes érintettség

A felszólalást követően Németh Balázs Lajos (Fidesz) személyes érintettségre hivatkozva kért szót. Először azt mondta a kormánypártnak, hogy önkényt építenek a parlamentben, mire az ülést vezető Hallerné Nagy Anikó elvette tőle a szót.

Miután az Országgyűlés alelnöke ismét megadta a szót a képviselőnek, Németh Balázs Lajos közölte: „a függetlenség fogalma alatt a miniszterelnök kommentjével” rúgatnak ki embereket a közmédiától, és egy olyan közmédiát építenek, ahol „egy szélsőliberális portál cikke után két órával kirúgnak embereket”.

Kijelentette: a közmédiánál dolgozva soha életében nem fogadott el senkitől politikai utasítást.

Határozathozatalok

Visszaállítják a megye és a kormánymegbízott elnevezéseket

Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.

A módosítások elsődlegesen jogtechnikai és terminológiai jellegűek, nem irányulnak az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatják meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát, és nem érintik az egyes eljárások anyagi jogi vagy eljárásjogi feltételrendszerét. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek és a jogalkalmazók, valamint a jogkereső közönség számára egyértelműek legyenek.

A törvényjavaslat tartalmazza a miniszterelnök havi bruttó illetményének csökkentését is. Amennyiben a kormányfőnek nincs képviselői mandátuma, akkor az illetménye a képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese, ha pedig van, akkor a képviselői tiszteletdíj 1,91-szerese lesz.

Módosult a házszabály a Költségvetési Tanács megváltozott hatásköre miatt

A képviselők 134 igen, 52 nem szavazat mellett elfogadták a határozati házszabály módosítását, amelyet tiszás képviselők kezdeményeztek.

A házszabály módosítására azért volt szükség, mert az alaptörvény júliusban elfogadott tizenhetedik módosítása hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amely a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához feltételként írja elő a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását. Ezzel összefüggésben augusztusban megszüntették a tanács büdzsével kapcsolatos korábbi vétólehetőségének törvényi szabályozását, és véleményezési kötelezettséget írtak elő a szervezetnek, most pedig a házszabályt igazították hozzá a Költségvetési Tanács megváltozott feladat- és hatásköréhez.

A módosítás meghatározza a Költségvetési Tanács véleményének beérkezését, illetve a véleményezési határidő eredménytelen elteltét követő parlamenti eljárást.

Tagokat választott a parlament a Független Közmédia Testületbe, elnököt a fórum élére

A Független Közmédia Testület kilenc helyéből hatot betöltött kedden az Országgyűlés, megválasztva a fórumba a szakmai szervezetek és a kormányoldal által javasolt szakembereket, majd döntött arról, hogy Bayer Judit lesz a közszolgálati függetlenségének védelmét feladatul kapott grémium elnöke.

Bayer Juditot 140 igen, 45 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett, Bálint Viktor 135 igen, 51 nem szavazattal, Hargitai Miklóst 134 igen, 52 nem szavazattal, Kollár Árpádot 140 igen, 54 nem szavazattal, Sükösd Miklóst 140 igen, 45 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett, Szabó Györgyöt pedig 134 igen, 52 nem szavazattal választotta a testületbe az Országgyűlés.

Bayer Judit elnökké választására 134 képviselő szavazott igennel, 46 nemmel, míg hat tartózkodott.

Bálint Viktort, Hargitai Miklóst, Szabó Györgyöt, négy évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig, míg Bayer Juditot, Kollár Árpádot és Sükösd Miklóst két évre a választották a testület tagjává szeptember 9-i hatállyal.

A voksolást követően az elnök és a tagok esküt tettek.

A szavazásokat követően a megválasztott elnök és a testületi tagok letették esküjüket, lezárva ezzel a napirendi pontok tárgyalását.