Az öngyilkosságok döntő többsége megelőzhető a szakértők szerint

Az öngyilkosságok 80-90 százaléka jó eséllyel megelőzhető lenne a mentális betegségek időbeni felismerésével, pszichiátriai kezeléssel, illetve a környezet megfelelő támogatásával – mondta el Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából.

A rizikófaktorok és a felismerés nehézségei

Az öngyilkosság legfontosabb rizikótényezője a kezeletlen, fel nem ismert pszichiátriai betegség, például depresszió, bipoláris zavar, skizofrénia vagy alkoholfüggőség. Ennek talaján egy krízishelyzet, például veszteség, betegség diagnózisa vagy válás öngyilkosságot válthat ki a nem megfelelő megküzdési stratégiák miatt.

Önmagában egy szerelmi bánat vagy egzisztenciális nehézség egészséges lelkiállapot mellett jellemzően nem vezet öngyilkossághoz, inkább csak akkor, ha ez volt az „utolsó csepp a pohárban” – mondta a szakember.

„Az öngyilkosságra készülők mintegy háromnegyede valamilyen formában jelzi, hogy kilátástalannak érzi helyzetét, ám ezt a környezet többnyire nem észleli, mi több, gyakran félreértelmezi a viselkedés változását.”

Tipikus példa, hogy a hosszú ideje depresszióban szenvedő, öngyilkossági gondolatokkal küzdő személy hirtelen jobb kedélyállapotba kerül, ami azonban gyakran épp annak jele, hogy meghozta a végzetes döntést, elszánta magát az öngyilkosságra. Az ilyen és ehhez hasonló ismereteket a társadalom minél szélesebb köreiben kellene tudatosítani.

Népegészségügyi kihívások és magyarországi statisztikák

A szeptember 10-ei világnap célja a társadalmi figyelemfelhívás, a probléma tudatosítása, továbbá megemlékezés az áldozatokról és a hátramaradottakról, gyászolókról. A WHO statisztikái szerint világszerte évente több mint 700 ezren vetnek véget életüknek. Hozzávetőleg 40 másodpercenként bekövetkezik egy öngyilkosság valahol a Földön, ami méreténél fogva is népegészségügyi probléma.

Magyarországon az 1980-as években volt a legrosszabb a helyzet, évente 4-5 ezer ember követett el öngyilkosságot, amivel az ország akkor világelső volt. Azóta harmadára csökkent ez a szám, egyes feltételezések szerint a korszerű antidepresszánsoknak és a pszichoterápiák elterjedésének köszönhetően. A 2020-as években jellemzően évi mintegy 1600 öngyilkosságot követtek el Magyarországon.

A magyar öngyilkossági statisztikák azonban még mindig a legrosszabbak közé tartoznak az EU-ban. A befejezett öngyilkosságot elkövetők háromnegyede férfi, míg a kísérletezők között a nők vannak túlsúlyban. A helyzet javulásához szükség volna az érintettek szakszerű ellátására, valamint hatékony, kormányzati szinten elfogadott preventív stratégiára, ám ilyen nincs Magyarországon.

Szükség van a közvélekedés változására is, hogy a pszichiátriai, mentális probléma ne legyen tabu, ne legyen stigmatizálva ennyire. Fontos, hogy az érintettek merjenek beszélni róla, merjenek segítséget kérni környezetüktől és a szakemberektől.

Segítségnyújtás és a lelkisegély-szolgálatok szerepe

Dudás Erika, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke elmondta: a szövetségnek 570 aktivistája és 30 tagszervezete van a Kárpát-medencében. A tagszervezetek több mint fél évszázada működtetik a napi 24 órában előhívószám nélkül hívható 116-123 ingyenes segélyvonalat.

Egyszerre 10-12 munkatárs várja a hívásokat. Évente mintegy 200 ezer hívást fogadnak, ezek mintegy 5 százaléka öngyilkossági gondolatokkal kapcsolatos, ezen belül egy százalék, mintegy évi 1500-2000 hívás krízishelyzetet jelez, és van havi 1-2 olyan hívás, ahol azonnali, konkrét segítségre van szükség, a mentőket kell riasztani.

A segélyvonal mellett a Mammut Bevásárlóközpontban 2024 óta minden második péntek délután személyesen segítenek a szolgálat munkatársai. Ennek előzménye, hogy a 2020-as évek elején több öngyilkosság történt az épületben. A korlátok magasításával a fenntartó sikeresen akadályozta meg az újabb tragédiákat.

A krízishelyzetek kialakulását többnyire kapcsolati problémák, magány, egzisztenciális nehézségek vagy gyógyíthatatlan betegség okozza. A segítséget első lépésben többnyire a beszűkült tudatállapot oldása, konkrét cselekvési program megalkotása jelentheti. Az elmúlt évtizedekben javult a magyarországi helyzet, az emberek egyre inkább mernek segítséget kérni. Az utóbbi években egyre több férfi hívja a segélyvonalat, és a 25 év alatti segítséget kérők száma is nőtt.

A fiatalkori öngyilkosságok megelőzése

A fiatalkori öngyilkosság megelőzésével foglalkozó Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány közölte: náluk tavaly 2469 beszélgetésben jelent meg öngyilkossági gondolat és 1866 megkeresésben az önsértés. Tavaly nem hivatalos adatok szerint 30 fiatal követett el öngyilkosságot, azaz „évente egy osztálynyi gyereket veszítünk el öngyilkosság miatt”.

A befejezett öngyilkosságok számának sokszorosa lehet azok száma, akik öngyilkosságot kíséreltek meg, de még időben orvosi segítséget kaptak, és még többen, akik nem öngyilkossági szándékkal, de esetenként életveszélyes sérüléseket okozva bántják magukat. Tavaly 55 alkalommal hívtak mentőt a Kék Vonal munkatársai életveszélyes helyzetben lévőnek, míg egy éve ez még 22 volt. Évről évre meredeken emelkedik az életveszélyes helyzetben a Kék Vonaltól segítséget kérők száma.

A Kék Vonal gyermekeknek és 24 éven aluli fiataloknak anonim, ingyenes, 24 órás lelkisegély-szolgálatot nyújt a 116-111 számon, részletes tájékoztatás a szervezet honlapján érhető el.